Magyarország szinte az egyetlen ország volt, amely azonnal komolyan vette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 24-i figyelmeztetését a koronavírus-járvány veszélyéről – fogalmazott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Miniszteri Percek című sorozatának harmadik részében a Facebookon. – Január 25-én elindultak az előkészületek itthon, és más országokkal szemben nálunk a megfelelő időben a megfelelő intézkedéseket tették, ennek eredményeként a koronavírus-járvány „rendkívül kedvezően alakult”.
Ehhez a miniszter szerint kellett a járványok történetének, természetének ismerete, illetve a legkorszerűbb módszerek kritikai elemzése. – A „rendkívül kedvező járványparaméterek” mellett Magyarországon „a halálozás össz-száma lényegesen alatta maradt az elmúlt évek halálozási számainak”, így nem lehet azt mondani, hogy „bárkit bármiféle hátrány ért volna”. Minden ami ezen kívül van, „az szómágia és számháború” – mondta Kásler Miklós.
A miniszter ezzel nyilvánvalóan a személyét ért kritikákra célzott, amelyek szerint vállalnia kell a felelősséget az egészségügyben a járvány idején kialakult helyzetért. Mint ismert, a vírus elleni védekezés részeként a tárcavezető utasítást adott a kórházi ágyak jelentős részének felszabadítására. Kásler Miklós ugyan később arról beszélt, hogy a kórházigazgatók felelőssége volt a kiürítés, ilyen utasítást ő nem adott. Állítását azonban az általa kiadott levél cáfolta meg. Az ágyak felszabadítása során nagyon sok olyan beteget küldtek haza, akinek ellátását csak kórházi körülmények között lehetett volna megfelelően végezni.
A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára emlékezve a miniszter kifejtette, a magyarságra az ősök, a hagyományok tisztelete, és a nagyon sok gyökerű kultúra volt a jellemző. – Ez különböztetett meg bennünket nagyon sok körülöttünk lévő ország, nemzet és populáció kultúrájától és hagyományától. A hitünk, az életszemléletünk lehetővé tették azt, hogy a magyarság mindig túljutott a nehézségeken. Sokszor olyan helyzetekből állt fel, amikor erre szinte semmilyen remény nem volt – fogalmazott a tárcavezető.
Kásler Miklós szerint „Trianon pillanatában” is úgy tűnt, hogy életképtelenné tették az országot, a magyarság mégis bizonyította az életképességét, „egészen brutális szellemi választ adott”. A miniszter a tudomány felvirágzását, az első Nobel-díjakat, Bartók, Kodály és Dohnányi zenéjét, a magyar irodalom kibomlását, és a kimagasló sporteredményeket említette. Szólt az „első futball világbajnokságon elért második helyről”, ami talán csak nyelvbotlás volt, hiszen a magyar válogatott az 1938-as párizsi tornán lett ezüstérmes, ez azonban már a harmadik volt a világbajnokságok sorában, de Kásler Miklós nyilván úgy értette, hogy az Aranycsapat 1954-es második helyét megelőző első ezüstérem. Hozzátette, a Trianon után felnőtt edzői réteg volt a második világháborút követő sportsikerek letéteményese.
– Trianon a magyarság történelmének szerencsétlen mozzanata. Mára eljutottunk azonban oda, hogy „a virtuális nemzetegyesítés előrehaladott állapotban van” – mondta a miniszter, aki elárulta: „Bizakodva tekintek a jövőbe”.
