HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Béremelés hel...

Béremelés helyett törvényi röghöz kötés jön az egészségügyben

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Miközben a kormány a „magyarok” járvány elleni küzdelmének akadályozásáról beszél, ha bizonyos ügyekben a döntéshozói felelősséget meri firtatni a sajtó, egyre több jel utal arra, hogy a régiós összevetésben évek óta alulfizetett orvosok munkáját továbbra is csak a szavak szintjén, valamint a bruttó félmilliós egyszeri juttatással kívánja elismerni az állam. A 2021-es büdzsé tervezetében sincs nyoma a régóta fontolgatott bérrendezésnek. Ám a „gyorséttermi bérek” belátható időn belül valószínűleg mégsem fognak tömeges elvándorlást eredményezni, Magyarország kormánya ugyanis parancsuralmi eszközökkel marasztalja a közegészségügyben dolgozó szakembereket.

Az elmúlt hónapokban foganatosított, az orvosok munkavégzésének feltételeit több lépésben szigorító intézkedések olyan modell körvonalait rajzolják fel, amelyek demokratikus berendezkedésű országokban merőben szokatlannak számítanak. A hivatkozási alap mi más lenne, mint a járványhelyzet, ami – ha a Covid–19 mellett a kormány is úgy akarja – remélhetőleg nem tart örökké, de az idei évet már biztosan elviszi és valószínűleg jövőre is éreztetni fogja hatását a szervezeti működésben.

A kormánypárti politikusok hallani sem akarnak róla, hogy a pénzüket az egészségügyi dolgozóknak adják

A veszélyhelyzet márciusi kihirdetésével az orvosoknak megtiltották, hogy elhagyják az országot mindaddig, amíg a járványhelyzet ezt indokolja. Emellett nincs módjuk arra sem, hogy felmondják közalkalmazotti munkaszerződéseiket. Időközben Kásler Miklós további korlátozó intézkedéseket is hozott, amelyek gyakorlatilag nullára redukálják az ágazaton belüli mobilitást és azon lehetőségek kihasználását, amelyekkel esetleg többletbevételre tehetnének szert az orvosok. A humánminiszter ugyanis arról rendelkezett, hogy a kórházak nem köthetnek új szerződést magántulajdonban lévő gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal és magánszemélyekkel. A tilalom alól – egyéni elbírálás alapján – csak a kórházparancsnokok, illetve operatív törzs adhat mentességet.

Bár a május végén Semjén Zsolt által benyújtott javaslat a vészhelyzet megszüntetéséről és az ezalatt hozott rendkívüli intézkedések hatályon kívül helyezéséről szól, rögzíti azt is, hogy az egészségügyben gyakorlatilag korlátlan ideig fenntarthatóak a mostani viszonyok. Azaz a „betegellátás biztonsága érdekében” továbbra is önkényesen felfüggeszthet törvényeket a kormány. Ilyen jogszabály lehet az egészségügyi törvény is, amely limitálja a közalkalmazott orvosok elrendelhető és önként vállalt munkaidejét.

Főleg ez utóbbi, vagyis az önként vállalt túlmunka ügye sarkalatos pont, nemcsak az ellátás biztonsága, de az orvosok érdekérvényesítése miatt is. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) ugyanis a bértárgyalásokkal egyidejűleg a nyilvánosság előtt is egyértelművé tette, ha a kormány nem emeli a béreket, az orvosok felmondják önként vállalt túlmunkaszerződéseiket. (Ha ez megtörténne, komoly ellátási gondok jelentkeznének a rendszerben, tehát zsarolási alapnak is kiváló.) A MOK márciusban jelezte azt is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt semmilyen, az ellátást befolyásoló akciót nem indítanak, de megkezdték az önként vállalt túlmunka felmondásáról szóló orvosi nyilatkozatok letétbe helyezését.

Lesajnált egészségügyi szakdolgozók

Mindez azonban nem sokat ér az egészségügy területén érvényben maradó rendkívüli állapot miatt, ráadásul Varga Mihály pénzügyminiszter időközben benyújtotta a 2021-es büdzsét, amelyben nem hogy béremelésre nincs forrás, de az egészségügyre szánt összeg még olyan mértékben sem emelkedik, mint békeidőben. A jövő évi költségvetés Egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap (E-alap) című fejezetében 3000 milliárd forint szerepel, ami 9,6 százalékkal több, mint az idei évben. Ezzel szemben az E-alap 2020-ra 9,7 százalékos növekményt könyvelhetett el a tavalyi évvel szemben.

Kincses Gyula MOK-elnök Orbán Viktor kormányfőnek a minap írt nyílt levelében nyomatékosította: „a magyar emberek egészségének védelmét nem lehet tovább a gyorséttermi dolgozókéval megegyező 900 forintos orvosi és a szakmunkásokétól is elmaradó 1700 forintos szakorvosi nettó órabérre építeni”. Azt szeretnék, hogy egy kezdő orvos nettó háromezer forintot, egy szakorvos 4500 forintot, 40 év munka után pedig hétezer forintot kapjon óránként.

HIRDETÉS

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/23. számában jelent meg június 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/23. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

41,028lájkolóTetszik
3,816követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nyíljon ki végre az emberek szeme!” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Herczeg Zoltánnal! Mészáros Lőrincet sejtik a milliárdos őrizetbe vétele mögött. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Fontos lépés a Fidesz uralmának megdöntéséhez” – bemutatták a közös ellenzéki jelöltet

A jobbikos Bíró László azt mondta, harcosan fogja képviselni választói érdekeit a parlamentben, az ő kezét nem köti a kormánypárt, a száját nem tudják befogni.