Olyan háztartási víztisztító berendezéseket vizsgál a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), amelyek képesek lehetnek megtisztítani a csapvizet az esetleges ólomszennyezéstől – írja a VGF&HKL szaklap. Jelenleg ugyanis hivatalos tanúsítvánnyal rendelkező ilyen berendezés nincs a piacon. Szükség viszont lenne rá, hiszen az 1945 előtt épült házakból származó csapnyitási vízminták 35–40 százaléka tartalmaz határérték felett ólmot.
Az NNK két programot is indított a közelmúltban, hogy felmérje a csapvíz ólomszennyezettségét Magyarországon. A feltáró monitoring programra a kijelölt mintaterületekről lehetett jelentkezni, és az NNK szakértői által ott levett vízminták alapján egy országos becslés készül a hazai települések érintettségéről. Ez a program lezárult, az eredmények értékelése jelenleg zajlik. A Nyitott Laboratórium program elsősorban a kockázati csoportok (régi épületben élők, várandósok és kisgyermekesek) számára indult. Ennek keretében bárki küldhetett be vízmintáét, aki szerette volna megtudni, található-e ólom a csapvizében.
A programokban kétféle mintát vizsgálnak: előbb előzetes kifolyatás nélküli mintán végzik el a vizsgálatot, másodszor egy percig folyatják a csapot a mintavétel előtt. Emellett egyéb adatokat is felvesznek, rákérdeznek például a házak korára, és az esetleges felújításokra is.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a levett csapnyitási vízminták körülbelül 25–30 százalékában a határérték (10 mikrogramm/liter) feletti az ólomtartalom, egy perc folyatás után azonban ez az arány jelentősen, 10–15 százalék körüli értékre csökken.
Az előzetes várakozásnak megfelelően a kifogásoltsági arány a régebbi, 1945 előtt épült épületekből származó vízmintáknál mutat kedvezőtlenebb képet, itt a csapnyitási vízminták 35–40 százaléka a határérték felett tartalmaz ólmot, de még folyatás után is 20 százalék körüli ez az arány. Ezzel szemben az 1975 után épültekben a csapnyitási minták kevesebb, mint tíz százaléka tartalmaz ólmot, egy perc folyatás után azonban ezekben az épületekben már sehol nem kifogásolható a vízminőség.
– Ezek az eredmények egyrészről felhívják a figyelmet arra, hogy a régi épületekben élők nagyobb arányban lehetnek kitéve ivóvíz általi ólombevitelnek, valamint arra, hogy a legtöbb esetben a víz kifolyatása már önmagában elegendő lehet az ivóvíz ólomtartalmának határérték alá csökkentésére. A két program értékelését, összegzését még a nyár folyamán elvégzik, így a végleges számokról, adatokról ez év szeptemberben tudunk tájékoztatást adni – áll az NNK összegzésében.
Jelenleg több cég is kínál olyan házi víztisztító berendezést Magyarországon, amely állítólag képes az ólom kiszűrésére is. Bizonyosat azért nem állíthatunk ezekről, mert egyik sem rendelkezik az NNK minősítésével – írja a szakportál.
– Kilenc háztartási szűrőberendezés ólomeltávolító hatékonyságát vizsgáljuk. A vizsgálatok időtartama 3–6 hónap – erről már az NNK számolt be a VGF&HKL kérdésére, hozzátéve, hogy ezeket a berendezéseket eltérő helyekre (jellemzően magánlakásokba) telepítették a vizsgálat idejére.
A vizsgálatok egy része jelenleg is zajlik, az eredményeket összefoglaló értékelés ez év augusztusában készül el – áll az NNK tájékoztatásában. Vagyis őszre talán már tételes listát kaphatunk arról, mely víztisztító berendezések képesek valóban hatékony ólomszűrésre, és melyek azok, amelyek erre nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak.
