Az Alkotmánybíróság kedd délelőtt kihirdetett ítélete szerint alkotmányellenes volt, amikor 2019-ben leválasztották a Magyar Tudományos Akadémiáról annak kutatóhálózatát. A taláros testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2023. június 30-ig pótolja a hiányosságot.
A döntés szerint az Országgyűlés nem szabályozta az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Az alkotmánybírók szerint ez sértette az MTA jogbiztonsághoz és a tulajdonhoz való jogának érvényesülését.
A döntés kiemelte, hogy alkotmányos követelmény, amely szerint a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének. Azt viszont nem állapította meg, hogy az MTA kutatóhálózatának elvétele és átalakítása megsértette ezt a követelményt. Vagyis a kutatóhálózat lényegében tovább működhet a három éve felállt rendszerben.
Az Alkotmánybírósághoz 61 országgyűlési képviselő, valamint az MTA elnöke fordult alkotmányjogi panasszal a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény megsemmisítését kérve, mert úgy vélték, annak egyes részei sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, alaptörvényben foglalt biztosítékait, és a tudomány autonómiáját. (2019-es alkotmánybírósági beadvány kezdeményezője és benyújtója, Dr. Mellár Tamás közgazdász professzor, a Párbeszéd országgyűlési képviselője volt.) Az Ab egyesítette a két beadványt, mert lényegében ugyanazt a szabályozást támadta, hasonló indokokkal.
A kedden kihirdetett határozat szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és a jövőbeli vagyonjogi viszonyokat. Az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon az alaptörvény szerinti tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie, amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja – olvasható az Ab határozatában.
Lényegében tehát a most kihirdetett határozat a törvényt nem semmisíti meg, de jelentős részben igazat adott az alkotmányjogi panasszal élőknek.
A 2019-es „átszervezés” lényege, hogy az MTA kutatóintézeti hálózata – ami addig a Köztestület alatt működött –, egy hasonló jogállású alkotmányos szervezet, az Eötvös Loránd Kutatási Intézet intézményhálózataként működik tovább. A napokban lemondott Palkovics László miniszter akkori érvelése szerint ezzel nem sérült a kutatás szabadsága, de felkérnek nyugat-európai, korábban az átalakítás miatt bizonyos aggodalmukat kifejező szervezeteket is, hogy nézzék meg a terveket.
Az akadémia akkori állásfoglalása szerint ennek ellenére fenntartották azt az álláspontjukat, amelyet a 191. közgyűlésén hozott határozataival fogalmazott meg: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA ezt figyelembe véve tette meg észrevételeit az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium számára 2019. május 30-án átadott jegyzékében, majd június 1-jén a kormánynak megküldött javaslataiban.
A testület a Facebookon élőben is közvetítette már nyilvánosságra hozott határozatát, itt megtekinthető:
