A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői – számolt be róla az Átlátszó az egyetem két munkatársára hivatkozva. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele. A tervezett átalakításra utalhat viszont, hogy a BME az elmúlt évben kevesebb pályázati támogatást kapott az alapítványi egyetemeknél.
Mint a portál emlékeztet, a magyar felsőoktatásban az alapítványi kiszervezést először 2019-ben honosította meg az Orbán-kormány, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakította át az intézményt. A modellváltás egyfajta privatizációt jelent, hiszen az alapítvány belső ügyeibe a választott állami tisztségviselőknek már hivatalosan nem marad beleszólása. A modellváltás után a Corvinuson teljesen megszűntek az államilag támogatott képzések, és az állami ösztöndíj helyét egy alapítványi ösztöndíj vette át. Ez csak az első éves tandíjat fedezi, utána nem jár automatikusan a képzés végéig, hanem minden évben új rangsor alapján ítélik oda a diákoknak. Az új rendszer bevezetése óta – az új fenntartó szándékait követve – jelentősen nőtt az önköltséges hallgatók aránya.
A Corvinus átalakítását követte az SZFE, a Semmelweis Egyetem és egy sor vidéki felsőoktatási intézmény átalakítása. A legnagyobb hazai egyetemek közül mára csak az ELTE és a BME maradt állami fenntartású, de kérdés, ez meddig marad így.
Az egyetemvezetők (a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai), Palkovics, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár találkozójáról szóló beszámoló szerepel a BME honlapján is, eszerint a látogatás célja az volt, hogy „a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül.” Az Átlátszónak nyilatkozó BME-s munkatárs szerint azonban a találkozón szóba került az egyetemi modellváltás is, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna.
Kotán Attila decemberben a BME honlapján megjelent interjúban úgy nyilatkozott, „személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból.” Szerinte az alapítványi modell „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna a BME-nek, és az új környezetben, átalakulás híján a Műegyetemnek nehezebb lesz lépést tartania a többi intézménnyel. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.
Az Átlátszó megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztályát is, azt kérdezték, támogatják-e az állami fenntartásban maradt egyetemek modellváltását, és hogy a választások előtt kezdeményezhetik-e a folyamat elindítását. Válasz nem érkezett.
A lap egyébként úgy tudja, a modellváltást az egyetemi vezetők egy kisebbsége támogatja, köztük a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői.
