Aggasztó képet rajzol elénk az a levél, amelyet Johannes Hahn, az unió költségvetéséért felelős biztos küldött július 20-án a Biztosi Kollégiumnak. Jávor Benedek,a Párbeszéd uniós tanácsadója, volt európai parlamenti képviselő Facebook-bejegyzéséből kiderül, már júliusban megszületett a döntés – amelyről csak a napokban értesült a közvélemény –, hogy a magyar kormánynak a jogállamisági eljárásban eljuttatott nem kielégítő válaszai miatt értesítették „a magyar felet a szankciók alkalmazásának szándékáról.”
Jávor arról is ír, hogy „a kritikák sokkal szélesebb körűek, mint amikről eddig tudni lehetett, és nem orvosolják őket az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott kormányzati javaslatok egy független korrupcióellenes hatóság felállításáról vagy egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról. A javasolt szankciók pedig széles körben ellehetetlenítenék az uniós forrásokhoz való hozzáférést.”
A levél részleteit ismertetve kiemeli, nemcsak a korrupció felderítésével akadnak gondjai a Bizottságnak, hanem a fő kritika a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működése. Nemcsak az elégtelen jogszabályokról van szó, hanem arról, hogy a gyakorlatban irányított közbeszerzések jellemzik a rendszert. A kritika szerint az egyszereplős eljárások mellett gondot jelent, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők uralják a közbeszerzési eljárásokat, illetve hogy elégtelenek az összeférhetetlenségi szabályok, gyakoriak a szabályok alóli mentességek.
Kritikusnak látja a Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál az átláthatatlanságot és az összeférhetetlenségi szabályok hiányát is, ezért Hahn a feljegyzésben azt is javasolja, hogy generálisan tiltsák meg, hogy az alapítványok illetve az általuk fenntartott szervezetek uniós pénzt kaphassanak.
Jávor kiemeli, „a Bizottság szerint ezek a problémák rendszerszintűek, súlyosak és a kormány az eljárásban a felvetésekre nem adott meggyőző válaszokat.” Az elégtelen magyar válaszok mellett viszont elfogultsággal vádolják a Bizottságot, illetve azzal, hogy a 2014-2020. közötti időszak pénzfelhasználásával kapcsolatos problémákat nem lehet a jelenlegi ciklus pénzeire vonatkozó eljárás során figyelembe venni. Jávor ezt a következő mondattal értékeli: „Naná, eddig ugyan mindent elloptunk, de kikérjük magunknak a feltételezést, hogy ezután is lopni fogunk. Igazi fideszes tempó.”
A bejegyzés felhívja a figyelmet, hogy miközben a magyar válaszok nem adnak biztosítékokat a rendszer javítására, a statisztikai adatok éppen a helyzet romlását mutatják. Ugyanez igaz az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan is.
A magyar kormány azzal igyekszik annulálni a kritikákat, hogy azért nincs szükség ebben az eljárásban kielégítő válaszokat adni, mert a helyreállítási alappal kapcsolatosan kielégítő válaszokat adnak felvetett problémákra. Hahn erre azt válaszolja, „ha a magyar kormány garanciákat kínál a Helyreállítási Tervben, az elismerése a felvetett problémák meglétének, amelyekre azonban a Helyreállítási Tervben – bár pozitív lépésnek tekinthetők – nem kielégítőek a kapott garanciák.”
„Mindez pedig a magyar kormány képtelenségét, vagy szándékának hiányát jelzik a felvetett korrupciós kockázatok kezelésére. Ezért jogilag megalapozott, és indokolt az eljárás szankciós szakaszba léptetése ” – folytatódik a bejegyzés.
A kilátásba helyezett szankciók pedig igencsak súlyosak Jávor szerint. A kohéziós alap összes forrására korlátozásokat javasol a dokumentum, vagyis az összes operatív programra, illetve minden olyan forrásra is érvényesek lennének a korlátozások, amelyekre közalapítványok pályázhatnak. Így csak az operatív programok esetében az 5000 milliárd forintos teljes összeg 70 százalékát veszítheti el az ország, vagyis legfeljebb 1500 milliárd forintnyi támogatásra számíthatunk. De ez még nem minden, hiszen Hahn azt javasolja, hogy miután az operatív programokról még nem született megállapodás, egyelőre ne is hagyja jóvá azokat a Bizottság. Vagyis még ennek a korlátozott összegnek az elérésére sincs egyelőre esélye Magyarországnak.
– A magyar költségvetés katasztrofális helyzetben van. Az Orbán-kormánynak égetően szüksége van az uniós forrásokra. Amennyire tudható, a Helyreállítási Tervről szóló egyeztetések egyelőre ráadásul szünetelnek, mert az a Bizottság álláspontja, hogy amíg a jogállamisági eljárásban nem születik megnyugtató megoldás, addig nem hagyhatja jóvá a helyreállítási pénzek kifizetését sem. Most tényleg mindent vagy semmit játszik Orbán. A baj az, hogy az ország hever az asztalon tétként – zárja posztját a politikus.
