– Fával fűtünk, kijárunk érte az erdőbe. Muszáj menni, különben megfagyunk! Egy darab rongyot sem kapunk, hogy begyújtsunk – magyarázza az egyik helybéli, Ragály Tamás.
– Meg műanyaggal – egészíti ki kisfia, Lacika.
– De nem csak mi. Abban az utcában, ahol mi lakunk, mindenki azzal fűt, amit talál – számol be Tamás.
Hosszú esztendők óta itt, a Sajó völgyében azon belül pedig Sajószentpéteren a legrosszabb a levegő minősége, aminek több oka is van. Az ipari szennyeződés, a városon keresztül haladó, igen forgalmas 26-os út, a földrajzi adottságok, illetve az, hogy a rászorulók azzal fűtenek, amivel csak tudnak.
A közeli BorsodChem (BC) szerint az itteni levegő „túlnyomórészt a magas szállópor-koncentráció miatt” kap az utóbbi években rendszeresen az egészségestől eltérő minősítést. Szerintük a cég tevékenységéből ilyen szennyező anyag nem származik, az főként a lakosság által fűtésre felhasznált anyagok elégetésekor keletkezik.
– Nem lehet hova tenni ezt a szagot. Nyáron is érezni, úgyhogy az nem palacktüzelésből származó szálló por – meséli a csapos hölgy, aki amúgy 41 éves korára lett asztmás. A kocsmában ráadásul most azért aggódnak, mert a BC újabb beruházásba kezd: évi 200 tonnányi anilint fognak itt gyártani 2021-től. Több forrásból azt hallottuk, hogy erre a 45 millió euró állami támogatással megvalósuló, összesen 300 munkahelyet teremtő beruházásra már más településeken nemet mondtak, ám a BorsodChem ezt cáfolja.
Mit mesélnek a helyiek az életükről? Honnan szereznek tüzelőt? Kapnak-e szociális tűzifát? Mennyibe kerül, ha azt meg akarják venni? Mit írt a Momentum Sajószentpéterről Manfred Webernek? Mit mondanak a környezetvédők? A BorsodChem mivel magyarázza a rossz levegőt? A válaszokat megtalálja riportunkban!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/7. számában jelent meg február 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!
