A kormány 2010 óta kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, ennek érdekében végrehajtották „minden idők legnagyobb orvosi béremelését” és befejeződött az egészségügyi szakdolgozók négylépcsős béremelése is – mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön.
Kásler Miklós a hivatalos közösségi oldalán közzétett videóban kitért arra: szerinte a kormány új egészségkultúrát honosít meg Magyarországon, aminek fontos eleme, hogy a legjobb körülményeket biztosítsák az egészségügyi ellátórendszer munkavállalói számára. – Ennek érdekében végrehajtottuk minden idők legnagyobb orvosi béremelését – hangsúlyozta, hozzátéve: a kormány ezzel a lépéssel nem csak tovább növeli az orvosok fizetését, de átláthatóbb foglalkoztatási és bérezési körülményeket is teremt. Mint mondta, a most zajló folyamat egy több évig tartó program első állomása, hiszen az orvosok fizetése 2023-ra átlagosan két és félszeresére emelkedik majd.
Kásler Miklós kitért az egészségügyi szakdolgozók béremelésére is. Azt mondta, az elmúlt években „soha nem látott mértékben” emelkedett a szakdolgozók fizetése is; a négylépcsős béremelés nyomán a szakdolgozói alapbérek 72 százalékkal nőttek a 2018-as illetményhez viszonyítva.
Korábban a Magyar Hang is írt arról: a többlépcsős, 72 százalékos béremelés ellenére sem fogja elérni a ciklus végére a nemzetgazdasági átlagot az egészségügyi szakdolgozók fizetése. A 25 éven aluliak szja-mentessége révén ráadásul tovább nő a bérfeszültség: egy kezdő ápoló annyit fog hazavinni, mint aki már harminc éve a pályán van. Egy pályakezdő szakképzett ápoló bruttó bére 250 ezer forint, ami a 25 év alattiak januártól bevezetendő szja-kedvezményével számolva nettó 180 ezer forint lesz. Az ágazati bértábla szerint ugyanakkor ekkora nettó jövedelemre számíthat, aki már harminc éve van a pályán, míg aki már tizenöt évet lehúzott, rosszabbul fog keresni, mint egy pályakezdő.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szerint jelenleg 68 ezer szakdolgozót tartanak nyilván, és hivatalosan „csak” ötezer üres álláshely van az ágazatban, valójában húsz százalékkal – körülbelül 15 ezer emberrel – kevesebb dolgozik. A hivatalos és a valós helyzet közötti különbség a rengeteg túlórára vezethető vissza. A következő 15 évben a szakdolgozói állomány 52 százaléka fogja elérni a nyugdíjkorhatárt. Míg éves szinten körülbelül háromezren mennek nyugdíjba, jó, ha ezer fiatal ápoló érkezik
Az ellenzék év vége előtt mutatta be egészségügyi programját: ebben azt ígérik, továbbvinnék a béremeléseket, de eltörölnék az orvosbér-emeléssel egyidejűleg bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszont, amely számos kritikát kapott, és Lukács László György, a Jobbik egészségpolitikusa szavaival "idegen az ágazattól", hiszen a rendvédelmi dolgozókhoz hasonlóan kezeli az egészségügyi dolgozókat.
Kásler Miklós a videóban arról is beszélt, hogy a koronavírus omikron variánsa lényegesen gyorsabban terjed, mint a korábbi mutációk. A miniszter úgy látja: az omikron okozta megbetegedés súlyosságáról, a társbetegségek szerepéről egyelőre viszonylag keveset lehet tudni. Elmondása szerint az oltás a leghatékonyabb védekezés ez ellen a variáns ellen is. Hozzátette: perdöntő jelentősége van a koronavírus elleni harmadik oltás felvételének, mert négy hónappal az első és a második oltás felvételét követően a védettségi állapot fokozatosan csökken.
(MTI)
