Három magyarból kettő nem bízik abban, hogy az új korrupcióellenes intézmények miatt kevesebb lesz a visszaélés a közpénzekkel – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. Csak a válaszadók negyede hiszi, hogy valóban a megtisztulás szándéka vezette a kormányt, a többség viszont úgy gondolja, a kabinet korrupcióellenesnek mondott intézkedései mögött az áll, hogy megfeleljenek az Európai Uniós elvárásoknak, ami egyébként feltétele a közösségi pénzek érkezésének. A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség sokkal inkább az Európai Ügyészséghez csatlakozásban látja a magyarországi korrupció visszaszorításának esélyét.
A parlamenten rohamtempóban keresztülvert törvényekkel felállítandó új intézmények majdani hatékonyságával, azaz korrupciófékező erejével kapcsolatosan a többség meglehetősen szkeptikus. Az összes megkérdezett mindössze 8 százaléka hisz benne, hogy az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport, vagy éppen a NAV segítségével nagyobb jogosítványokat kapó Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF munkájának köszönhetően érdemben csökken majd a korrupció, 12 százalék még valamelyest hisz ebben, ám a válaszadók több, mint kétharmada szerint ezek sem változtatnak a helyzeten.
Jól mutatja az össznépi bizalmatlanságot, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak is kevesebb, mint fele – 47 százalék – bízik egy kevésbé korrupt jövőben, az ellenzékiek 95 százaléka szerint pedig ettől a néhány szervezettől nem változik a korrupció helyzete.
