Kórházi adósság: az állam úgy konszolidál, hogy tovább romlik a helyzet

Újabb rekordszintre, 125 milliárd forintra emelkedett október végére a hazai kórházak és az alapítványi formában működő egyetemi klinikák együttes adósságállománya. Ez az összeg 15 milliárddal több, mint egy évvel korábban, és év végére a 135 milliárd forintot is elérheti, legalábbis az egészségügyi eszközöket, műszereket beszállító vállalkozásokat tömörítő Orvostechnikai Szövetség várakozásai szerint.

A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi adatai szerint a kórházak adóssága 95,5 milliárd forint volt, 13 milliárd forinttal több az egy hónappal korábbinál. Ebben ugyanakkor nincs benne az alapítványi fenntartású egyetemi klinikák tartozásállománya, ami az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) adatai szerint megközelítette a 30 milliárd forintot. A kialakult helyzetre hosszú idő elteltével a kormány is reagált: jóváhagytak 90 milliárd forintot az adósságállomány konszolidációjára, ami tehát csak részben fedezi a kintlévőségeket.

Rásky László, az OSZ főtitkára lapunk megkeresésére elmondta: az összegnek csak egy része fog eljutni a beszállítókhoz, mivel a jogszabályok szerint az állam először saját maga felé rendezi a számlákat. Az első helyen a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF), a másodikon pedig büntetés-végrehajtás szerepel, minden további beszállító pedig csak utánuk jöhet a sorban. (A KEF a nyár folyamán tizenöt budapesti kórház telephelyeinek üzemeltetését vette át, ám a kifizetetlen számlák maradtak az intézményeknél. Jövő évtől ez az állami szerv veszi át az összes többi, jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság által üzemeltetett kórházat is.) De ennél nagyobb probléma, hogy az államtitkárság előzetes tájékoztatása alapján nem automatikus adósságrendezésre kell készülni, hiszen a kórházak nem a lejárt tartozásaik arányában részesülnek a 90 milliárdból, hanem az adott intézmény teljesítménye alapján differenciálnak. Magyarán, egy jól teljesítő kórház beszállítói nagyobb eséllyel lesznek kifizetve, mint azok, amelyek egy gyengébben produkáló kórház megrendelését teljesítették korábban. – Ehhez nekem, mint beszállítónak, mi közöm? – tett fel a kérdést Rásky László, jelezve: azzal, hogy nem fizetnek a rosszul teljesítő kórházaknak, valójában a beszállítóikat büntetik.

Az Orvostechnikai Szövetség becslései alapján a tartozásállomány 65 százaléka az orvostechnikai beszállítók felé ál fenn, a kifizetetlen számlák 10 százaléka a rezsivel kapcsolatos, 5-5 százaléka pedig az étkeztetési, valamint az őrzési takarítási szolgáltatásokat érinti. Az állomány 15 százaléka egyéb szolgáltatásokhoz köthető.

Az orvostechnikai beszállítók felé rendezetlen számlák ötöde – mintegy 20-25 milliárd forintnyi tartozás – még 2022-es lejáratú. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint pedig arra lehet számítani, hogy a 2024-es évre 40-50 milliárd forint kintlévőséggel fordul rá a szektor. Ami szintén rekordnak számít, hiszen ekkora tartozásállomány korábban év végére halmozódott fel, de az idei, tragikusan rossz esztendőben is nyár elejére jutottak idáig a kórházak.

A 2022-as évet egyébiránt 7,5 milliárdos tartozással zárták az intézmények, miután az állam december utolsó napjaiban 55 milliárd forintot fizetett ki a beszállítóknak. Látszik az is, hogy a kórházi adósság az idei évben ugrott meg drasztikusan, hiszen 2021 végére még 60 milliárd forintos állomány jött össze, az ideit megelőző hét esztendőben pedig éves szinten átlagosan 56,6 milliárddal konszolidálta a kormányzat az egészségügyet.