Nem számít ritkaságnak a szombati, Békés megyei földrengéshez hasonló rengéssorozat, de a helyszín némileg meglepő.
Nem számít ritkaságnak a hétvégi, Békés megyei földrengéssorozat, hasonló erejű rengéssorozatra volt már példa az elmúlt években, ilyen volt a 2019-es földrengés Tenk térségében, szintén 4,1-es magnitúdóval és hasonló követő rengéssorozattal – mondta a Magyar Hangnak Timár Gábor, az ELTE Természettudományi Kar Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének geofizikusa.
Gyomaendrőd közelében a Richter-skála szerint 4-es erősségű földmozgást regisztráltak szombaton délelőtt; pár perccel később Túrkeve közelében, majd csaknem másfél óra múlva Szarvasnál is földrengés volt. Vasárnap hajnalban két újabb utórengés követte az előző napi Szarvas környéki földrengéseket, az egyik négy óra előtt, a másik negyed hat körül – ezt a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte az MTI-vel. A 4,2-es és a 3,5-ös magnitúdójú földrengést több helyen érezni lehetett.
A földrengés helyszíne viszont meglepte Timár Gábort, kifejezetten erős rengéseket ugyanis elmondása szerint általában nem ebben a térségben szoktak regisztrálni. De a szakember szerint ennek akár az is lehet az oka, hogy a folyószabályozások előtt a terület sokkal kisebb részben volt lakott, így előfordulhat, hogy a korábbi földrengéseket egyszerűen senki nem érzékelte a térségben. Timár Gábor elmondása szerint számított arra, hogy egyesek a rétegrepesztéses földgáztermeléssel hozzák majd összefüggésbe a rengéseket, Hollandiában is találtak kapcsolatot a technológia alkalmazása és kisebb erősségű földrengések között, de szerinte a mostani esetben a két dolog között nincs összefüggés. Ezt a technológiát a mostani földrengések helyszínétől ugyanis több tíz kilométerre alkalmazzák, ami a szakértő szerint már túl nagy távolság ahhoz, hogy összefüggésbe lehessen hozni a rengésekkel.
