Kedden Budapesten járt Bogdan Aurescu román külügyminiszter, és igen tanulságos megnézni, hogyan kezelte a magyar állami hírügynökség a látogatást, és hogyan a román Agerpress. Románia fontos partner, ráadásul több mint egymillió magyar él a szomszédos országban, ehhez képest az MTI-n egyetlen szót nem idéztek tőle. A közpénzből fenntartott állami hírügynökség nem is küldött saját tudósítót az eseményre, hanem egyszerűen átvették a tárca közleményét. (Ez a gyakorlat egyébként jó ideje elkezdődött: külföldön is előfordult, hogy hiába rendelkezett a távirati iroda az adott országban, városban tudósítóval, az ő munkája helyett „közleményből” dolgoztak.)
Lapunk úgy tudja, Szijjártó Péter tárcájánál külön embert alkalmaznak arra, hogy megírja a közleményeket, amelyek majd megjelennek a távirati iroda híreiben. Információink szerint korábban az MTI brüsszeli tudósítója volt, és kizárólag ő írhatja ezeket a „közleményeket”. Ezek egyébként máshol nem érhetők el, hiába kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján. Lapunk sem kap belőlük, de hogy biztosak legyünk, megkérdeztük pár kormányfüggetlen laptársunkat: hozzájuk sem jutnak el ezek.
Erről természetesen megkérdeztük a minisztérium sajtóosztályát, arról is érdeklődve, hogy a volt MTI tudósító milyen munkaviszonyban van a tárcánál – amint válaszolnak, azonnal frissítjük a cikket.
A cikkünk elején említett diplomáciai találkozóról az MTI úgy számolt be, hogy a külügyminisztérium közleményét idézték arról, mit mondott Szijjártó Péter. „A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bogdan Aurescuval tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy” – majd kifejtették hogy Szijjártó Péter szerint „a gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával, Magyarország ezért érdekelt annak fenntartásában”. Hosszasan idézték a közleményből a magyar külügy vezetőjét, ugyanakkor román partnerétől egyetlen mondatot sem.
A hírt nem sokkal később frissítették, egy mondattal bővítve: „Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: Bogdan Aurescuval Orbán Viktor miniszterelnök is tárgyalt a Karmelita kolostorban.”
Ezzel szemben a román Agerpress a szakma szabályainak megfelelően mindkét felet bőven idézte, ráadásul külön-külön hírben. Volt egy beszámolójuk Bogdan Aurescu és egy másik Szijjártó Péter mondataiból. Ezután kiadtak egy harmadik hírt is, összesen hétezer karakterben, amelyben beszámolnak Aurescu Orbán Viktorral zajlott találkozójáról, kiemelve a két fél közötti vitás kérdéseket. Erről találkozóról az MTI képügynöksége kiadott két képet is, de ez sem saját: a Miniszterelnöki Sajtóirodától kapták.
Az MTI híre: 2022. november 15., kedd 10:55
Szijjártó: mindig vannak zavarkeltők, de fenntartjuk a magyar-román stratégiai partnerséget
Budapest, 2022. november 15., kedd (MTI) - A gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával, Magyarország ezért érdekelt annak fenntartásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégáját fogadta kedden Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bogdan Aurescuval tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy éppen húsz éve írták alá a stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amelynek megőrzése érdeke Romániának, Magyarországnak és az egymás területén élő nemzeti közösségeknek is.
"Mindig vannak ellenérdekeltek, mindig vannak zavarkeltők, akik akkora hangorkánt gerjesztenek, hogy úgy tűnik, mintha többen lennének, mint mi. De a helyzet az, hogy a két ország jelenlegi kormányainak van egy világos és mindenki számára könnyen érthető és látható célja, ami pedig az, hogy ezt a stratégiai partnerséget fenntartsuk, egészen egyszerűen azért, mert a két országnak és a két nemzetnek ez jó" - hangsúlyozta.
Leszögezte, hogy a kormány erőforrásként tekint egymás nemzeti közösségeire a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Elmondta, ezt az is bizonyítja, hogy a magyarországi román nemzeti kisebbség költségvetési támogatása hatszorosára nőtt 2010 óta, az ortodox egyház támogatása pedig hétszeresére. Szijjártó Péter kiemelte: ez a stratégiai partnerség kifejezetten nagy segítséget nyújt napjaink három legjelentősebb - gazdasági, energiaellátási és migrációs - kihívásának sikeres kezelésében.
Az első területet a gazdaság jelenti, miután az Európai Unió a recesszió felé rohan, aminek kivédésében fontos fegyvertény, hogy tavaly mintegy tízmilliárd eurót ért el és ezzel rekordot döntött a magyar-román kereskedelmi forgalom, majd idén is 29 százalékos növekedést regisztráltak - mutatott rá.
Emlékeztetett, hogy Románia a magyar gazdaság harmadik legfontosabb exportpiaca, ahol több fontos magyar vállalat is folyamatosan növeli a jelenlétét, így például a Mol 245 benzinkúttal, az OTP 97 bankfiókkal, a Richter pedig több mint 600 alkalmazottal van már jelen.
A miniszter az energiaellátás biztonságáról elmondta, hogy Romániának jelentős szerepe van a földgázbeszerzés diverzifikációjában, amit elősegít a két ország közötti interkonnektor kapacitásának évi 1,75 milliárdról 2,5 milliárd köbméterre bővítése is.
Hozzátette: hamarosan aláírják azt a négyoldalú megállapodást, amelynek eredményeként hazánk Azerbajdzsánból Georigán és Románián keresztül zöld villamos energiát tud majd importálni.
A miniszter szerint a harmadik területet a migráció kezelése jelenti, amelynek szempontjából rendkívül fontos, hogy Románia kiváló munkát végez a határőrizet terén, és hatékony az együttműködés.
Magyarország idén eddig 250 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg a déli határon, és ha Románia felől is lenne nyomás, akkor a hatóságok nem tudnának a déli határra koncentrálni - húzta alá.
"Ez tehát három nagyon fontos kihívás, amivel ma szembesülünk: a gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a migránsok kívül tartása. Ebben a három fontos kérdésben a Romániával fenntartott stratégiai partnerség segít, ezért egyértelműen ennek a partnerségnek a fenntartásában vagyunk érdekeltek" - összegzett.
Az Agerpres első híre magyar fordításban:
Jövő évben nyitják meg a budapesti székhelyű magyar-román kereskedelmi kamarát - jelentette be kedden a magyarországi hivatalos látogatáson levő román külügyminiszter.
Bogdan Aurescu azt mondta a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel tartott megbeszélését követően, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte a 11 milliárd eurót, és az idei év első hét hónapjában 32 százalékos növekedést regisztráltak. A világjárvány és az ukrajnai háború negatív hatásai dacára növekszik a két ország kétoldalú kereskedelme; a román-magyar kereskedelmi kamara létrehozása ezt a kapcsolatot helyezi szilárdabb alapokra.
„A magyar fél biztosítani fogja a szükséges finanszírozást a kamara létrehozásához - helyiségeket, személyzetet és így tovább -, hogy a lehető leghamarabb, már a jövő év elején megnyithassuk' - mondta Aurescu.
A román diplomácia vezetője emlékeztetett, hogy budapesti látogatásának apropója a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerségi nyilatkozat aláírásának huszadik évfordulója.
A találkozó során szóba került a magyarországi közjogi méltóságok Romániában tett magánlátogatásainak kérdése. „Ami a Romániában tett magánlátogatásokat és az ilyen alkalmakkor néha elhangzó nyilatkozatokat illeti, rendkívül fontosnak tartom, hogy felelős párbeszéd legyen közöttünk, közös értékeink keretein belül, összhangban politikai alapszerződésünkkel és a stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatunkkal, és szem előtt tartva Románia alkotmányos értékeinek, valamint az európai és euroatlanti térség közös értékeinek jelentőségét” - fogalmazott a román külügyminiszter.
Azt is elmondta, év vége előtt találkozót tartanak a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökei. Aurescu kifejtette, a magyarországi román kisebbség egy sor nehézséggel küzd, különösen a média és az anyanyelvi oktatás terén. A miniszter egyébként a keddi nap folyamán a Magyarországon élő románok képviselőivel is találkozik.
A külügyminiszter háláját fejezte ki azért, hogy a magyar állam feltétel nélkül támogatja Románia schengeni csatlakozását. Kifejtette, Románia számára nagyon fontos célkitűzés a belső határellenőrzés nélküli térségbe való felvétel, amely 'mindkét gazdaságnak, mindkét államnak és mindkét állam polgárainak előnyére válik', hisz leegyszerűsíti az átjárást a két ország között.
A két külügyminiszter érintette az energetikai biztonság témakörét is. Aurescu megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy december 17-én Bukarestben írják alá a Románia, Magyarország, Grúzia és Azerbajdzsán közötti megállapodást az Azerbajdzsánból Közép-Európába vezető zöldenergia-átviteli kábel létrehozásáról.
Az Agerpres első híre magyar fordításban:
„Magyarországnak komoly érdeke a Romániával való stratégiai partnerség fenntartása, amely elengedhetetlen a recesszió elkerülése, az energiabiztonság és a migrációs hullám kezelése szempontjából - mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón, miután találkozott román kollégájával, Bogdan Aurescuval - közölte az MTI hírügynökség és a hirado.hu.
''Mindig vannak ellentétes érdekek, mindig vannak bomlasztó elemek, amelyek zajonganak, hogy úgy tűnjön, ők a többség. De a két ország kormányának célja a stratégiai partnerség fenntartása, mert ez nemzetünk érdeke" - hangsúlyozta Szijjártó.
A magyar miniszter emlékeztetett arra, hogy a budapesti kormány a kétoldalú kapcsolatok erőforrásaként tekint mindkét ország etnikai kisebbségeire. Ezt mutatja az is, hogy a magyarországi román nemzeti kisebbség költségvetési támogatása 2010 óta hatszorosára, az ortodox egyház támogatása pedig hétszeresére nőtt - tette hozzá a magyar diplomácia vezetője.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a stratégiai partnerség nagy segítséget jelent korunk három legfontosabb kihívásának - a gazdasági, az energetikai és a migrációs kihívásoknak - a sikeres kezelésében.
''Az Európai Unió jelenleg gyorsan halad a recesszió felé'', amit ellensúlyoz az a teljesítmény, hogy a román-magyar kereskedelem tavaly rekordot ért el, mintegy 10 milliárd eurót, idén pedig további 29 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelem - jegyezte meg a magyar diplomácia vezetője.
Emlékeztetett arra, hogy Románia a magyar gazdaság harmadik legfontosabb exportpiaca, egy olyan piac, ahol több jelentős magyar vállalat folyamatosan növeli jelenlétét, például a Mol 245 benzinkúttal, az OTP 97 bankfiókkal, a Richter több mint 600 alkalmazottal.
Románia kulcsszerepet játszik Magyarország földgázellátásának diverzifikálásában is, amit a két ország közötti összekötő kapacitás évi 1,75 milliárd köbméterről 2,5 milliárd köbméterre történő bővítése is elősegít.
Hamarosan aláírásra kerül egy négyoldalú megállapodás is, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország Grúzián és Románián keresztül zöldáramot importáljon Azerbajdzsánból.
Szijjártó Péter szerint Románia és Magyarország együttműködik az illegális migráció határ menti kezelésében is, és a román hatóságok hatékonysága lehetővé teszi, hogy Magyarország a déli határra koncentráljon, ahol a magyar hatóságok csak idén mintegy 250 ezer illegális belépési kísérletet akadályoztak meg.
''Ez tehát három nagyon fontos kihívás, amellyel ma szembe kell néznünk: a gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a migránsok távol tartása az országtól. A Romániával való stratégiai partnerség segít bennünket ebben a három fontos kérdésben, ezért egyértelműen érdekeltek vagyunk a partnerség fenntartásában" - összegezte Szijjártó Péter.
Mivel Magyarország romániai határán nincs migrációs nyomás, minden érv amellett szól, hogy Bukarest teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit - mondta a magyar miniszter.
Románia schengeni övezethez való csatlakozásának előfeltételeit a jogszabályok egyértelműen rögzítik, így a csatlakozás nem politikai, hanem gyakorlati kérdés - tette hozzá a sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva.
"A döntést nem tudományos fikció alapján kell meghozni, hanem tényeken alapuló elemzést követően (...) Nem szeretjük ideológiai és politikai alapon megközelíteni az ilyen kérdéseket" - magyarázta a magyar miniszter.
"Csak remélni tudom, hogy nemcsak Románia schengeni csatlakozását, hanem általában az Európai Unió összes problémáját a tények és a valós teljesítmény alapján fogják megoldani. Persze naiv vagyok, mert ha ez így lenne, akkor Magyarország már minden európai alaphoz hozzájutott volna" - tette hozzá a hirado.hu szerint.
Egy másik kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megjegyezte, hogy egyes uniós politikusok, köztük Josep Borrell uniós diplomáciai vezető, már azt mondják, hogy az Oroszország elleni szankciók nem az ukrajnai háború befejezésére irányultak, ami a magyar miniszter szerint azt bizonyítja, hogy ezek az intézkedések nem működnek, és ideje felülvizsgálni őket. Az EU külügyi tanácsának hétfői ülésén "a viták egy része olyan módon zajlott, hogy kevés teret engedett a tiszta gondolkodásnak és a higgadt vitának" - jegyezte meg a magyar diplomácia vezetője.
