Nem aranykalászos gyorstalpalók kellenek – állítják az ellenzék agrárpolitikusai

Nem aranykalászos gyorstalpalók kellenek – állítják az ellenzék agrárpolitikusai

Fotó: Johannes Plenio/Unsplash

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A vidéki életkörülmények javítását és a mezőgazdaság fejlesztését ígérték az Egységben Magyarországért kormányra kerülésének esetére pénteki sajtótájékoztatójukon a szövetségben részes pártok szakpolitikusai.

Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa, országgyűlési képviselő, Győr-Moson-Sopron megyei 5. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje annak a feladatnak a fontosságát hangsúlyozta, hogy vissza kell adni a vidéki emberek méltóságát, mert az elmúlt években elárulták és tudatosan kiszolgáltatottá tették a vidéki embereket. A fenntartható és eredményes vidékfejlesztés kulcskérdésének nevezte a kistelepülések gazdasági megerősítését.

A kormányváltást követően meg fogják teremteni a jogi, gazdasági, humán feltételeit és a garanciáit annak, hogy a helyi közösségek végre valóban a saját kezükbe vegyék sorsukat - mondta. A jobbikos politikus szólt arról, hogy külön fejlesztési programot kívánnak indítani a főállású mezőgazdasági termelővé válás támogatására. E programon belül kiemelt szerepet szánnak a fiatal gazdáknak. Megőrzik az őstermelők kedvezményes adózását, és segíteni kívánják a generációváltást, a gazdaság átadását a fiatalabb generáció számára – mondta.

Támogatják az EU biodiverzitás stratégiáját, az agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás rendszereit, az ökológiai gazdálkodást, a fenntartható, talajkímélő művelést, a vízmegtartó földhasználatot, valamint megőrzik hazánk GMO-mentességét – sorolta célkitűzéseiket.

Benedek Szilveszter, a Demokratikus Koalíció agrárkabinet-vezetője az agrárbéke megteremtését ígérte: hangsúlyozta, hogy az egyéni, a családi gazdálkodóknak, a szövetkezeti- és a társas vállalkozásoknak egyaránt megvan a saját helyük és fontos szerepük. Arról beszélt, hogy agrárpolitikájuk a kis- és nagyobb gazdaságok egymást kiegészítő, hatékony működését, a kölcsönös érdekeken alapuló szövetkezést támogatja.

A DK politikusa megállapította, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben elveszítette versenyelőnyét a velünk együtt csatlakozó országokkal szemben is. Kiemelt támogatást helyezett kilátásba a nagyobb munkaerőigényű állattenyésztő és kertészeti ágazatnak, és azt mondta, hogy segíteni fogják az ökogazdálkodást.

Harangozó Gábor, az MSZP agrár- és vidékfejlesztésért felelős ügyvivője szerint érdekeltté kell tenni a vidék szereplőit a helyi gazdaság fejlődésének megerősítésben. Ezért felül kívánják vizsgálni a támogatási és birtokpolitikai rendszert.

„Az ország legnagyobb földesurait mindenféle szabályozás alól kivonó, mintagazdaságnak csúfolt kiváltságos rendszert megszüntetjük” – közölte. A szocialista politikus beszélt arról is, hogy segítő, egyszerű és átlátható intézményrendszer fognak létrehozni. Ennek keretében a szakigazgatást az agrárminisztérium alá rendelik, az állami feladatok kiszervezését felszámolják, a kifizető ügynökséget visszaadják az agrárirányításnak, egyszerűbbé teszik a pályázati rendszert.

Kiss László, a Momentum agrárpolitikusa, Bács-Kiskun megyei 6. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje az elmúlt évtized egyik legnagyobb bűnének nevezte az oktatás, ezen belül az agrároktatás tönkretételét, ideológiai alapokra helyezését. Szerinte falun felnőni ma súlyos esélyhátrányt jelent, ezért a vidéki oktatás helyzetét már a korai gyermekkori fejlesztésektől kezdve radikálisan javítani fogják.

A korszerű mezőgazdaság alapja a magas szintű tudás – mondta, és hozzátette: „nem aranykalászos gyorstalpalókra, hanem modern, jól felszerelt középfokú agrároktatásra van szükség.”

A Momentum politikusa közölte, hogy a vidékre fordítható uniós fejlesztési forrásokat a lehetséges maximális nemzeti társfinanszírozással fogják kiegészíteni. Kiemelt támogatást ígért a digitalizációnak, a precíziós gazdálkodásnak, a vízvisszatartáson alapuló öntözésnek, a helyi megújuló-energetikai beruházásoknak, a helyi élelmiszerfeldolgozásnak, a rövid ellátású láncok elterjedésének és a helyi tőkén alapuló nem mezőgazdasági munkahelyek teremtésének.

Az Agrárgazdasági Kamarát, amelyet a Fidesz sok milliárd forinttal kitömött politikai szervezetének tekintenek, megszüntetik, eltörlik a kötelező kamarai tagságot, az agrárirányítás alá eső feladatokat – beleértve az őstermelői igazolványok kiadását – visszaadják a minisztériumnak.