Szombatra rendkívüli országos küldöttközgylést hirdetett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt követően, hogy a parlament a szakmai javaslatok lesöprésével év végén elfogadta az egészségügyi törvények módosítását. A köztestület korábbi közlései szerint összefogásra kész az orvostársadalom, de azt nehéz megjósolni, mit hoz a hét végi tanácskozás.
A tavalyi év utolsó parlamenti ülésnapján kormánypárti többség által elfogadott törvénymódosítások révén tetőtől talpig átalakul a hazai egészségügyi ellátórendszer: többek között új alapokra helyezik a háziorvosi ellátórendszert és a járóbeteg-ellátást – a praxisok, illetve a körzetek kialakításának joga az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz kerül, és szintén központosítják a szakrendelőket. Az ügyeleti ellátásért pedig az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) fog felelni, amibe kötelező jelleggel a háziorvosokat is bevonják. Meghatározzák a városi kórház és a vármegyei kórház fogalmát és jogosultságait azzal, hogy a különböző területi szinten működő kórházak szakmai összetételét és feladatait miniszteri rendelet határozza majd meg.
Az orvostársadalom – a MOK és az egészségügyi szakszervezetek – legnagyobb felháborodását az váltotta ki, hogy 2023. július 1-jétől 20 százalékkal csökkenthető az orvosok és szakdolgozók alapilletménye, ha a minősítés során az érintett teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. De – szintén a teljesítmény függvényében – lehetővé teszik az akár 40 százalékos emelést is. Az azonban, hogy pontosan milyen szempontok alapján értékelnék az orvosokat, az elfogadott törvénycsomagból nem derül ki. Nem aratott osztatlan sikert a dolgozók körében az átvezénylés lehetősége sem. Ennek értelmében a munkahely és a lakóhely között az oda- és visszautazás ideje tömegközlekedéssel elérheti akár a napi 3 órát is.
A kialakult helyzetben a MOK vezetése úgy döntött, eljött az ideje, hogy összefogást és erőt demonstráljanak: a küldöttgyűlés ötletét már a jogszabálytervezet parlamenti vitája alatt, december elején bedobták, ezt követően pedig több belső felmérés eredményét is közölték, amelyek szerint az orvostársadalom elszánt a határozott ellenlépések megtétele mellett. Egy november végi felmérés szerint az akkor még csak tervszinten létező módosításokat a rezidensek túlnyomó többsége elutasította: a közel ezer fő bevonásával készült kutatás szerint a szakorvosjelöltek 95 százaléka nem támogatta az intézmény telephelyei közötti szabad rotáció lehetőségének bevezetését, 94 százalék pedig nem értett egyet a teljesítményalapú bércsökkentés ötletével sem. Ugyanilyen arányban nyilatkoztak úgy, hogy az intézkedések a külföldi munkavállalás irányába ösztönzik a fiatal orvosokat. A rezidensek 98 százaléka ítélte szükségesnek a kormány döntése elleni közös fellépést.
A MOK december közepén közzétetette egy másik felmérésének eredményét is, amely szerint a 8300 válaszadó orvos 96,6 százaléka szerint szükség van rendkívüli országos küldöttközgyűlés összehívására. Kiderült az is, mi lehet a fő nyomásgyakorló eszköz: 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunkaszerződésekkel kapcsolatban válaszolták ezt.
A kamara elnöksége mindezek mellett törekedett arra is, hogy tagjai akciókészségét felkeltse, illetve fenntartsa: december közepén írt körlevelükben például hangsúlyozták: „Feladatunk elmagyarázni a társadalomnak, hogy ezek a jogszabályok milyen kiterjedten rombolják Magyarország egészségügyét.” Január eleji levelükben pedig úgy fogalmaztak, az új jogszabálycsomag „ellentétes az orvosi lét hagyományos szabadságával és értékrendjével, történeti és európai kitekintésben is példátlanul kiszolgáltatottá téve a magyar orvostársadalmat. Az orvosokat az egészségügy hiányosságaiért bűnbakkátevő,abetegbiztonságot veszélyeztető folyamatot most kell megállítani, az egészségügy átalakítását új irányba terelni, az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az orvostársadalommal konszenzusban kialakított tartalommal megtölteni” – szögezték le.
Azt ugyanakkor, hogy az elégedetlenség, illetve a kormányzatnak célzott kritikák kifejezésén túl mire érdemes számítani a küldöttgyűlésen, egyelőre nem tudni. A MOK-nál afelől érdeklődtünk, hány küldött megjelenésére számítanak, illetve milyen napirendi pontokkal készül a kamara elnöksége. A szervezet sajtóosztálya mindössze annyit közölt, hogy az eseményre nem kötelező regisztrálni, a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón pedig a további kérdésekre az MOK elnöksége fog válaszolni. A küldötteknek írt január 20-ai figyelemfelhívásukban ugyanakkor azt írják, „cselekvésre van szükség, amihez az Önök véleménye és felhatalmazása szükséges. Február 4-én a rendkívüli küldöttközgyűlésen közösen kell döntenünk, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközt vetünk be a szakmai és egzisztenciális érdekeink megvédése érdekében”.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/5. számában jelent meg február 3-án.
