Pintérék titkolják a mentésirányítás eredményeit

Pintérék titkolják a mentésirányítás eredményeit

Pintér Sándor belügyminiszter a WHO-konferencia sajtótájékoztatóján a budapesti Hungexpón 2023. július 5-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hiába kérte közérdekűadat-igénylés keretében a Magyar Hang, nem adta ki a Belügyminisztérium a Gálvölgyi János színművész rosszulléte kapcsán elrendelt jelentést.

Nagy port kavart, hogy még májusban otthonában rosszul lett Gálvölgyi János, akihez annak ellenére sem értek ki a mentők 50 perc alatt, hogy nehézlégzésre panaszkodott. A színművészt végül lányai vitték kórházba, ahol intenzív osztályra került. Szerencsére Gálvölgyi János azóta már jól van, ám az ügy kapcsán Pintér Sándor belügyminiszter vizsgálatot rendelt el, amelynek keretében visszamenőleg át kellett nézni a központi mentőirányító csoporthoz érkező hívások esetlapjait, hogy kiderüljön: indokolt-e a mentésirányítók továbbképzése, érzékenyítése. Lapunk a vizsgálattal kapcsolatos belügyi jelentést szerette volna megismerni – hiába.

A tárca válaszában leszögezte: a színművész rosszulléte miatti segélyhívást követően hozott mentésirányítási intézkedéseket nem is vizsgálták. Utóbbit viszont az Országos Mentőszolgálat megtette, akik erről tájékoztatást is közzétettek az állami hírügynökségen keresztül, amelyben elismerték, hibásan mérlegelt a mentésirányító. Ugyanakkor a Belügyminisztérium Ellenőrzési Főosztálya tanácsadói tevékenység keretében áttekintette az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerét, és arról a belügyminiszter, tehát Pintér Sándor részére feljegyzést készített. A vonatkozó információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján viszont „megállapításra került, hogy a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél, ezért a feljegyzés, mint döntés megalapozását szolgáló adat megismerése nem lehetséges”.

Tran Dániel, a Tran és Nemes Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a belügy válasza azt jelenti: a jelentés döntés-előkészítő anyagnak számít, és az ebbe a csoportba tartozó dokumentumok a törvény erejénél fogva 10 évig nem nyilvánosak. Ettől függetlenül ezek megismerését az adatkezelő szerv engedélyezheti, ilyenkor kell mérlegelniük azt, hogy nagyobb közérdek fűződik-e az információk nyilvánosságra kerüléséhez. Jelen esetben a belügy állítása szerint ez nincs így, de a helyzet abból a szempontból „faramuci, hogy egyedül a tárca ismeri a mérlegeléshez szükséges információkat”. – Csak vélelmezni tudjuk, hogy ez korrekt módon meghozott döntés volt-e, mert elég nagy hatalom van az adatkezelőnél – mondta Tran Dániel, hozzátéve, egyedül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ellenőrizheti a minisztérium döntésének megalapozottságát. 

A cikk eredetileg a Magyar Hang 2023. július 21-ei, 2023/29. számában jelent meg.