Az orvosok kétharmadának javult az anyagi helyzete, 9 százalékuknak ugyanakkor romlott azok után, hogy életbe lépett az orvosok jogállását szabályozó törvény, amely egyebek mellett szól a hálapénz büntethetőségéről, jelentős, több lépcsős béremelésről, valamint a másodállások korlátozásáról – derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tagjai között készült reprezentatív felmérésből. A kutatás eredményeit Álmos Péter, a szervezet alelnöke ismertette a MOK keddi sajtótájékoztatóján.
A válaszok alapján az orvosok közel 80 százaléka elégedett az alapbérrel – amelynek szintje jövőre éri el az osztrák orvosi alapér 55 százalékát –, ugyanakkor komolyabb problémák jelentkeznek az ügyeleti bérek terén. Azok az orvosok, akik azt mondták, csökkent a jövedelmük, a hálapénz kivezetése mellett az ügyeleti díjak csökkentését, illetve a másodállások korlátozása miatti bevételkiesést nevezték meg okként. A kutatás szerint az orvosok közel fele, 47 százaléka szerint az ügyeleti díjak nem változtak, de 22 százalék azt tapasztalta, hogy csökkentek. Megkérdezték azt is, hogy milyen nettó ügyeleti díjakat tartanának elfogadhatónak: ez az összeg hét közben 9 ezer forint, hétvégén 12 ezer forint lenne óránként.
A kutatás több kérdésben is vizsgálta a hálapénzhez, illetve annak eltörléséhez való viszonyulást. A hálapénz büntethetőségével a magyar orvosok 74 százaléka egyetért, míg 18 százalék nem. Ugyanakkor az orvostársadalom fele (51 százaléka) nem tud azonosulni a „próbavásárlásokkal”, vagyis a paraszolvenciát elfogadó orvosok lebuktatásával. Az orvosok 31 százaléka úgy látja, csökkent a hálapénz adása és elfogadása, 37 százalék azonban azt mondta, nincs rálátása erre. Négy százalék szerint pedig nincs csökkenés.
A kamara alelnöke felidézte: 2015 márciusában Lovas András aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvossal indították el az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű, kezdetben zárt, majd nyílt Facebook-csoportot, amelynek jelöltjei a 2019-es kamarai elnökválasztás eredményeként átvették a MOK vezetését. A hálapénz jogszabályi tiltásával és a bérrendezéssel az idő közben többezressé duzzadó csoport kitűzött célját elérte, ezért működését befejezi.
A MOK sajtótájékoztatóján megjelent Lovas mindehhez hozzátette: a mozgalom indulása után rövidesen kiderült, hogy a magyar orvosközösség szomjazta a változást és azt, hogy a hálapénz nélkül lehessen dolgozni. A sikerhez egyrészt az kellett, hogy ez alulról jövő kezdeményezés legyen, másrészt pedig hogy a megszólaló orvosok vállalják arcukat, nevüket. – Hat évvel ezelőtt tabu volt a hálapénz, sem az orvosok, sem pedig a lakosság nem beszélt erről. A parlament padsoraiban egyetlen alkalommal sem hangzott el a hálapénz szó. Ám egy év alatt komoly közbeszéd alakult ki – emlékeztetett Lovas András.
(Lovas egyébként nem vállalt tisztséget a MOK vezetésében, neve azonban koronavírus-járvány idején szélesebb körben is ismert lett. Több hiánypótló Facebook-posztja és cikke jelent meg, amelyekben az intenzív osztályokon való covid-ellátás kihívásairól, nehézségeiről írt közérthető módon.)
Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke szerint fontos eredmény, hogy a kormány döntött a paraszolvencia tiltásáról és ezzel egy időben a jelentős béremelésről, ám csak az elkövetkező egy-két évben fog eldőlni, hogy sikerül-e tovább fejlődni, vagy mérsékelt szintre áll be a rendszer.
– Meg kell változnia az emberek attitűdjének, a betegekkel meg kell értetni, hogy csak hamis biztonságérzetet és nem valós előnyt lehetett kapni a hálapénz árán. Azt kell elérni, hogy az egészségügyi rendszerben és az intézményben bízzon a társadalom, amihez nem elég a jó kommunikáció, nélkülözhetetlen a transzparencia is. Hogy ne szájhagyomány útján, hanem valós indikátorok alapján lehessen választani. Ez egy másfajta értékrend, kell a nyilvánosság ereje és kellenek a valós információk – hangsúlyozta a MOK elnöke, aki szerint ahhoz, hogy a hálapénz ténylegesen megszűnjön, ahhoz egy jól és igazságosan működő közegészségügyre van szükség. Amíg ugyanis hiány van, addig vagy a magánellátásba vándorolnak az emberek, vagy kiskapukat keresnek.
Lénárd Rita, a MOK alelnöke arról beszélt, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport indulásakor nem gondolta volna, hogy hat évvel később elérik céljaikat. Bejelentette, hogy a lakosság tájékoztatása céljából a kamara kampányt indít: az ország 167 kórházában összesen 4000 plakátot helyeznek ki. A fő szlogenek: „A hála mostantól érzelmi, és nem anyagi kérdés”, illetve „Hálapénzt adni és elfogadni egyaránt bűncselekmény”. A kampány az Országos Kórház-főigazgatóság támogatásával fog zajlani.
Máté-Horváth Nóra, egészségügyi aktivista, a MOK tagja az egészségügyi szakdolgozók bérrendezésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Mint jelezte, a folyamatban lévő több lépcsős béremelés nem elegendő, növekszik a szakadék az orvosok és ápolók fizetése között, ami feszültséget okoz.
