Bemutatta a Rendszerváltást! címet kapó, közel 100 oldalas programját az MSZP egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is jelen volt. Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre, a párt társelnökei és Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető ismertették javaslataikat.
Elzárkóztak a közös EP-listától a pártok, és szomorúan látjuk, hogy olyan versengés indul el köztük, amely körülményeire egy ilyen autoriter rendszerben nem adottak a feltételek – kezdte Kunhalmi Ágnes. Szerinte a rivalizálás az önkormányzati választásra is hatással lesz, több helyen azt látni, hogy olyan helyen is egymásra indítanának jelölteket a politikusok, ahol 2019-ben már győzni tudtak az ellenzéki polgármesterek. – Ezek a pártok nem ezt ígérték a saját szavazóiknak sem, ezzel a sárdobálással csak a Fidesz malmára hajtják a vizet – vélte Kunhalmi. Szerinte annyira kiábrándító a helyzet, hogy itt az ideje, hogy az MSZP saját ajánlattal álljon elő, ez a párt Rendszerváltást! című programja. Kunhalmi szerint ennek az útitervnek a lényege, hogy nem csak egy demokratikus, de jóléti fordulatra is szükség van. Szerinte ha azt mondják, hogy lehet más a baloldal, az egyben azt is jelenti, hogy szembenéztek a múltjukkal, és levonták azt a következtetést, hogy nem szabad a társadalomra felülről ráerőltetett reformokhoz visszatérni. Kormányváltás esetén ezért ez lenne az első három intézkedés, amit meglépnének:
1. erős béremelési program, ami erősíti a munkavállalók pozícióját, ebben a pedagógusbér elsődleges lépés lenne, és szerintük nem ez hajtaná fel az inflációt
2. megélhetési minimumcsomagot biztosítanának mindenkinek
3. felszámolnák a nyugdíjrendszer igazságtalanságait.
Komjáthi Imre szerint jelenleg azt látják az emberek, hogy marakodnak a pártok, és fontos az ellenzéket számon kérni azzal kapcsolatban, mi is a motivációja, és aki beéri azzal, hogy ellenzéki párt maradjon, az mondja ki. Az MSZP-nek viszont az a célja, hogy kormányt és rendszert váltsanak. – Az MSZP-nek határozott célja, motivációja és technológiája is van – tette hozzá utóbbival a programjukra utalva. Ezzel kapcsolatban elmondta, az első és legfontosabb a szakszervezetek megerősítése és helyzetbe hozása, mert „nem azért élünk, hogy dolgozunk, hanem azért dolgozunk, hogy jobban élhessünk”. A párt így szeretne új Munka törvénykönyvét írni a szakszervezetekkel közösen, ebben többek közt rögzítenék, hogy a heti munkaidő sehol se lehessen több 48 óránál, csak akkor, ha erről kollektív szerződésben történik megállapodás, ahogy 250 óránál több túlóra se lehessen – vagy csak szintén kollektív szerződésben rögzítés esetén.
Egykulcsos adózás helyett sávosat vezetnének be:
• A mindenkori minimálbér és az előző évi összes fizetés középértékéig (mediánbér, ami 2023-ban eddig 567 800 forint volt), lévő sávban keresők az adójóváírás fokozatosan csökkenő alkalmazásával alacsonyabb adót fizetnének, mint 15 százalék.
• A mediánbér (567 800 forint) és a minimálbér ötszöröse (1 160 000) közötti sávban maradna a 15% adókulcs.
• 1 160 000 forint feletti jövedelem után további 10 százalékos szolidaritási járulékot kellene fizetni.
Tóth Bertalan elmondta, a szociális, megélhetési minimum megteremtését többféle támogatási és kedvezmény rendszerrel érnék el, nem pedig feltétel nélküli alapjövedelemmel. A családok pénzbeli támogatását drasztikusan emelnék, nem jövedelemfüggően, hanem mindenkinek azonos összegben. Nagyívű bérlakásépítési programot javasolnak, a csokot pedig megtartanák, de módosítanák a szabályrendszerét, hogy olyanok is hozzájussanak, akik most nem, például bejegyzett élettársi kapcsolat esetén is fel lehessen venni. Az inflációt azzal csökkentenék, hogy több szektorból is kivezetnék a kiskereskedelmi különadót.
És hogy miből fedeznék a program megvalósításának költségét? Például abból, hogy helyreállítanák a jogállamiságot, hogy jöhessenek az EU-s források. Megemlítette a magántőke alapok rendszerét, amikben a számítások szerint 2700 milliárd forint van benne, és nem tudni, hogy kiké. Ezért ők nyilvánosságra hoznák, hogy ezek kikhez tartoznak, és sávos rendszerben megadóztatnák a tőkejövedelmet.
Még karácsony előtt döntenek a listavezetőről
A Magyar Hang kérdésére a politikusok elmondták, részben az ebben a programban szereplő elképzelésekkel vágnak neki a jövő évi EP-és önkormányzati választásoknak. Komjáthi Imre szerint két konkrét eleme is van a mostani programnak, ami európai direktívát tartalmaz. Az egyik a kollektív szerződésekkel lefedett munkahelyek növelése: ugyanis 70 százalékos lefedettség kellene, ma ez viszont csak 20 százalékos és az utóbbi 3-4 évben még csökkent is. A párt szerint például nem szabadna nagy mértékű állami támogatást kapnia azoknak a cégeknek, ahol nincs kollektív szerződés. Emellett a béremelés kérdése is része az európai direktívának.
Lapunk arról is érdeklődött, a párt mikor dönt arról, ki fogja EP-listájukat vezetni. Kunhalmi Ágnes szerint még karácsony előtt megnevezik listavezetőjüket. A folyamat formálisan úgy néz ki, hogy az országos elnökség és választmány együttesen fog ajánlatot tenni a kongresszusnak, ez fog még karácsony előtt megtörténni, magát a kongresszust pedig jövő év elején tartják meg, amely egyben a párt kampánynyitója is lesz.
Azzal kapcsolatban, hogy támogatják-e Karácsony Gergely újrázását, Kunhalmi úgy fogalmazott, automatikus támogatás nincs, de szerinte „Gergely Tüttő Katával karöltve sokat tett azért, hogy működjön Budapest, alapvetően baloldali embernek tartjuk, aki baloldali városvezetést hajtott végre, de még nincs döntés”. A tárgyalások erről folynak, de hogy mikorra zárulnak le, azt nem tudta megmondani. Hangsúlyozta, Karácsony Gergelyhez hasonlóan azon az állásponton van a párt, hogy ahol már ellenzéki polgármester van hivatalban, „azt békén kell hagyni, és hagyni kell, hogy újrázzon a Fidesz ellen”. Vagyis azokra a helyekre akarnak tárgyalással vagy előválasztással koncentrálni, ahol fideszes a településvezető. A DK-t pedig bírálta azért, mert jelöltet indít Veres Pál ellen Miskolcon. Szerintük a vitákkal nemcsak a győzelmét kockáztatják, hanem azt is, hogy többsége legyen az önkormányzatba.
Kunhalmi arról is beszélt, az elmúlt hónapokban 50 ezer szavazóval nőtt az MSZP támogatottsága a mérések szerint, szerinte még mindig a pártjuk a legszervezettebb. Azt állította, 14 ezer páttagjuk van, ezen felül vannak pártoló tagjaik, aktivistáik, és mind a 106 körzetben van legalább egy alapszervezetük. Új programjukat sok százezer szórólap, plakátkampány, országjáró fórumok és személyes találkozások révén juttatnák el.
