Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely a Miniszterelnökség vezetője is a kommunizmus aktuálpolitikai vonatkozásairól beszélt.
Közös felelősségnek nevezte a pénzügyminiszter az emlékezést és emlékeztetést, annak a szörnyű tragédiának az elmondását, amely Magyarországgal történt a kommunizmus sötét éveiben.
Varga Mihály kedden, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a KDNP II. kerületi szervezete által a budapesti Gyorskocsi utcai börtönnél rendezett megemlékezésen azt mondta: még itt vannak azok az emberek – akár a Fővárosi Közgyűlés bizottsági tagjaként is –, akik a mai napig is ellenforradalomnak tartják 1956-ot.
– Ott ül a parlamentben az a képviselő-pártelnök, aki néhány évvel ezelőtt aláírását adta ahhoz, hogy a vörös csillag ne legyen betiltva Magyarországon – mondta.
A politikai élet azon képviselői is „itt vannak”, akik azt mondják, hogy a Kádár-rendszer nem diktatúra volt – tette hozzá.
Varga Mihály hangsúlyozta: kötelesség tehát elmondani, hogy a kommunizmusnak az ország hány és hány polgára lett áldozata, akitől az életét, boldogulását, jövőjét vették el.
Szólt arról is, hogy ma Nyugaton újra divat baloldalinak lenni, újra divat Che Guevarát ábrázoló pólót hordani, vagy éppen Marx-szobrok előtt tiszteletet tenni.
Mondjuk el, hogy mi megéltük azt az időszakot, amikor nem volt más, mint terror, elnyomás, diktatúra, „hiába hívták (…) kifinomultabban ezt szocializmusnak” – hangoztatta Varga Mihály.
Ez velejéig diktatúra volt: az emberek nem beszélhettek, mozoghattak, vállalkozhattak szabadon. A szabadság elemi feltételei nem voltak meg, amellyel egy polgárnak élnie kell - mondta.
Gulyás Gergely az Uránia Nemzeti Filmszínházban arról beszélt, hogy a kommunizmussal szembeni küzdelem igaz harc volt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a kommunista diktatúrának világszerte 100 millió áldozata volt.
Becslések szerint 700 ezer magyart hurcoltak el málenkij robotra. Közülük 300 ezren soha nem tértek vissza. Arról nem készült statisztika, hogy hányan rokkantak meg, szereztek örök testi, lelki sebeket – tette hozzá.
Gulyás kijelentette, a titkokkal és elhallgatással övezett kommunista diktatúra mögött megtört emberi sorsok és nemzedékek vannak.
Azt mondta, hogy a kommunista diktatúra véget ért Magyarországon, de a kommunisták és bűneik „velünk élnek”.
Akik mentegetni akarják a gyilkosokat, kisebbíteni rémtetteiket, hiába beszélnek demokráciáról, mert szavaik nem hitelesek – jelentette ki.
Az emlékprogramon Schmidt Mária a „30 éve szabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: a „legembertelenebb rendszer”, a kommunizmus 70 éve százmillió áldozatot követelt: kivégzett, meghurcolt, megkínzott, kitelepített, lelkileg és testileg megnyomorított emberek lettek áldozatai.
Akik megtagadták a kommunista hitet, azokra halál várt, jéghideg számkivetettség, vagy „az a bizonyos sorstalanság”.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
