Buda mágikus hely. Van olyan medencéje, ahol nem a víz, hanem a padló csempéje hullámzik; van olyan játszótere, amire ránőtt a NER; és olyan villamosvonala, ahol a megállók megszüntetésével gyorsítanák a haladást. Buda valóban varázslatos hely. Van olyan kávézója, ahová négy perc emberi hangért érdemes betérni; és olyan lankái, ahol egykor híres bort termő tőkék nőttek. És Buda néha félelmetes hely is (volt): ahol ordas eszmék hívei masíroztak, és készítették elő százezrek pusztulását. Buda ma különleges hely, az októberi Budai Hangból pedig ismét kiderül, hogy mennyire az!
Kis magyar abszurd: a milliárdokból felhúzott, és a II. kerület fideszes vezetése alatt rohamtempóban átadott Gyarmati Dezső Uszoda építésekor elvben senki sem hibázott, mégsem használható a medence. Cikkünkben igyekszünk megvilágítani a szövevényes ügy hátterét, és még az is kiderül, hogy mikor vehetik birtokba az úszni vágyók újra a nagymedencét.
Százötven éve az építési szabályok nagyvonalú átírásával sikerült felépíteni a budai Vár oldalában álló impozáns villát, amely néhány hónapon belül meg is buktatta a korrupcióval vádolt miniszterelnököt, Lónyay Menyhértet. A később Hatvany Ferenc dúsgazdag műgyűjtő tulajdonában állt épület (újraépített mása) a korrupció emlékműveként szolgálta előbb a Matolcsy György-féle alapítványokat, majd a kormány legújabb kifizetőhelyét, a milliárdokkal kitömött Batthyány Lajos Alapítványt. A NER-t még a szomszéd telken álló játszótér sem zavarta.
Megmaradnak-e Észak-Buda egyik legfontosabb villamosvonalának problémásnak ítélt megállói? Mellékletünkben erre is választ adunk. Ahogy azt is eláruljuk, hogy hová érdemes betérni a Várban, ha az ember a kávé mellett néhány jó szóra is vágyik.
Az Időgép történelmi mellékletből már jól ismert Egy kép anatómiája rovatunkban az 1944-es nyilas hatalomátvételre tekintünk vissza, a főszereplő (Szálasi Ferenc) és néhány mellékszereplő történetét felidézve. A cikkből az is kiderül, hogyan szökött meg filmbe illő módon a szegedi Csillagból Gömbös Gyula fia.
Orlai Tibor producer a Budai Hangnak adott interjújában arra figyelmeztetett, együtt kell élnünk a veszéllyel, hogy bármikor ismét megtörténhet a jelenlegi járványhoz hasonló krízis. Az Orlai Produkciós Iroda ügyvezető igazgatója szerint ehhez mérten kell átalakítani a színházi struktúrát. A szakember Óbuda múltjáról és jelenéről is beszélt lapunknak, de szóba került a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye is. Mint mondta, a javítás szándéka és a totális rombolás között nagyon nagy különbség van, és nem lehet alapjaiban megkérdőjelezni valamit, ami évtizedeken át jól működött.
És ha már Orlai Tibor felelevenítette a kerület múltját: mellékletünk az Óbudai Gázgyár történetével zárul. Akik a belvárosból bicikliznek a Római part és Szentendre felé, azoknak már biztosan feltűnt, hogy az Újpesti vasúti híd előtt balra tekintve néhány különös toronyra bukkanhatunk. A mesebeli kastélyra emlékeztető épületek eredeti funkciója nem is állhatna távolabb a képzelet birodalmától, ugyanis bő száz évvel ezelőtt az ország legnagyobb légszeszgyára számára készültek: víz, kátrány, valamint koksz tárolására szolgáltak.
Budai Hang melléklet a Magyar Hang legfrissebb, október 15-én megjelenő 2020/42. számában!
