Budapest agglomerációjában évek óta kongatják a vészharangot, mondván: a rengeteg kiköltöző akkora terhet ró az infrastruktúrára, hogy azt már képtelenség kezelni. Csakhogy a főváros környéki települések felduzzadása a budapesti kerületek számára is rengeteg problémát tartogat. A budai önkormányzatok szakembereit arról kérdeztük, hogy miként igyekeznek felülkerekedni ezeken a nehézségeken.
Az elmúlt évtizedekben hihetetlenül felgyorsult a fővárosi agglomeráció növekedése. Vannak olyan települések, melyeknek a lakossága többszörösére nőtt az elmúlt húsz évben. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a nagyvárosnál valamivel csendesebb, családbarát környezetben szeretnék élni az életüket. A kisebb települések azonban nem képesek elég munkahelyet biztosítani a kiköltözők számára, így többségük továbbra is a fővárosban tölti a hétköznapjai jelentős részét, sokan a gyerekeiket is Budapesten járatják iskolába. Ez természetesen a fővárosi kerületek számára is kihívásokat tartogat.
Az egyre nagyobb létszámot kiszolgáló egészségügyi intézmények, az ingázók által használt úthálózat minőségének biztosítása például nagyrészt a főváros és a kerületek hatáskörébe tartozik. Nem kis nehézségekkel állítva szembe őket. A lapunknak nyilatkozó önkormányzatok igyekeztek rögtön leszögezni, hogy nem tekintik ellenségnek az agglomerációban élőket, és igyekeznek az ő szempontjaikat is figyelembe venni a fejlesztéseik során. Ám azt is kiemelték, hogy hozzájuk elsősorban a helyben élők panaszai, észrevételei és kívánságai jutnak el, mivel velük állnak szorosabb kapcsolatban. A helyiek pedig gyakran szembesülnek nehézségekkel a mindennapjaik során a kerületi infrastruktúrára nehezedőmegnövekedett terhelés miatt.
Mint megtudtuk, Óbuda-Békásmegyer szempontjából alapvetően az agglomerációs forgalom az, ami kirívó terhet jelent. A III. kerület egyik adottsága, hogy kettévágja a Szentendrei út és a H5-ös HÉV vonala. E tengely mentén az átkelési pontok szűkösek, viszont mind a 11-es főút, mind a 10-es főút mentén évről évre emelkedik a közúti forgalom. Ennek az alapvetőproblémának megoldása minden tekintetben túlmutat a kerület lehetőségein és feladatkörein. Érdemi változást az M0-s körgyűrű északi szektorának folytatása hozhat majd, illetve a jelenleg inkább csak távlati terveken szereplő aquincumi híd megépülése.
Mint az önkormányzat válaszából kiderült, e projektek megvalósulásához a kerület a maga részéről a szükséges területrendezési és szabályozási kereteket már megteremtette, most a fejlesztések mihamarabbi megvalósulásában reménykednek. Szintén a kerület felelősségi körén túlmutató feladat az immár állami kézben lévő H5-ös HÉV-vonal fejlesztése. Az időközben megszüntetett Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) által korábban bemutatott tervek szerint ez a beruházás az itt élőket inkább hátrányosan érintené (vagyis jelen állás szerint érintette volna). A fejlesztés helyi igényeit kiszolgáló része, a megállóhelyek és szerelvények akadálymentesítése, az önkormányzat szerint előremutató lépés, ám a tervezett beruházás egyik főcélja a menetidő lerövidítése és a járatszám növelése. Ennek érdekében viszont a Pünkösdfürdő utcai, Szentendrei úti és Ürömi úti csomópontokban csökkenne a közúti forgalom átbocsátási képessége, magyarán a dugók intenzitása növekedhet ezeken a helyeken.
Autópályacsomópont a belvárosban
Az önkormányzat tudomása szerint a tervezők az átkelési pontok átépítésével, azok kapacitásnövelésével oldanák meg ezt a problémát. – Ez sajnos Békásmegyer esetében olyan átépítést vonna maga után, ami a környéket inkább egy bonyolult autópálya csomóponttá fogja változtatni. A kerület részéről többször is kértük a tervezőket, hogy bizonyítsák be, a csomóponti átépítések valóban a kívánt célt fogják elérni, készüljön forgalomszimuláció. Sajnos e kérésünk, most már úgy tűnik végérvényesen (a projekt beszüntetésével) elmarad – olvasható az önkormányzat lapunknak küldött válaszában. A kerület életében további kockázat, hogy a HÉV-vonal fejlesztéshez kapcsolódó P+R kapacitások csak a Budapesten kívüli településeken kapcsolódnak a fejlesztéshez, mivel a budapesti szakaszokon ez a fővárosi felelősségi körébe tartozik. Az önkormányzat ezért attól tart, hogy nem kerül szinkronba a két projekt megvalósulása, mely további parkolási gondokat fog okozni, elsősorban az így is túltelített Békásmegyeren.
Egyelőre azonban mindez csak feltételezés, hiszen mint ismert, Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptember elején kihúzta az állami beruházások közül a H6-os ráckevei, illetve a H7-es csepeli HÉV-vonalakat, a H5-ös vonal fejlesztése pedig továbbra is függőben maradt, a megvalósulása jelenleg erősen kérdéses. A forgalomnövekedés leginkább bosszantó, gyakran életveszélyes hozadéka, hogy a kerület lakóövezeteiben megjelent az egérutat keresőforgalom. Ez ellen egy módon tudnak tenni: folyamatosan bővítik a „tempo30”-as, illetve lakó-pihenőövezeteket. Egy-egy ilyen terület kialakítása 100 millió forintos nagyságrendet jelent. Erre a feladatra minden évben külön forrást biztosít a kerület költségvetése. Mint megjegyezték: a munka sziszifuszi, mivel az övezetek folyamatos felülvizsgálatra is szorulnak, ugyanis sokszor egy korábban terheletlen utca válik vonzóbbá a gyorsabb haladást keresők körében. Fontos kezelendő probléma a parkolóhelyek biztosítása is. Ez a probléma az agglomerációs forgalom tekintetében a nem díjköteles várakozási övezetekben fekvő HÉV-megállók környékén összpontosul. Ezen a téren a parkolóhelyek fenntartása, a parkolóhelyek áttervezése, új parkolóhelyek létesítése okoz több százmillió forintos éves kiadást.
Milliárdos kiadások
Az egészségügyi ellátás területén a Szent Margit Rendelőintézet viseli a kerületen túlmutató terheket: a főváros más kerületeiből és az agglomerációból érkezőket is ellátja. Az intézményrendszert az önkormányzat folyamatosan fejleszti, mind az eszközök, mind a betegirányítási és a kiszolgáló infrastruktúra tekintetében. Ezenfelül új egységet is épít. Várhatóan idén nyílik meg egy új, kifejezetten a gyermekszakellátásra specializált telephely Békásmegyeren. Az intézmény tervezésekor az önkormányzat felmérte az agglomerációs igényeket is. Mint megtudtuk, az effajta fejlesztések évente milliárdos kiadást jelentenek. Ezek közül a forgalomtechnikai beavatkozások jelentős része, az egészségügyi fejlesztések kisebb része írható az agglomerációs nyomás számlájára. A fenntartási költségekben hasonló a megoszlás: a fejlesztési forrásoknak – melyek a költségvetés 10-15 százalékát jelentik – harmadát-negyedét teszik ki a kerületen kívüli igények, illetve kerületen kívüli használók okozta problémák kezelése.
A fent megfogalmazott nehézségekkel egyébként nem csupán a III. kerületben élők szembesülnek, ám a városrészek különbözőelhelyezkedése miatt a lehetséges megoldások különbözőek lehetnek. Nagy Kitti, az I. kerület főépítésze például arról beszélt a lapunknak, hogy nekik nincs közvetlen kapcsolatuk a Budapesten kívüli szomszédos településekkel, csak közvetve, a határoló és a közbenső kerületeken keresztül. A közúti közlekedési helyzet javítása csak a térségen áthaladó forgalom elkerülő utakra szervezésével és a területen kívüli beavatkozásokkal érhető el, tehát a probléma a kerület határain belül érdemben nem orvosolható. A II. kerület számára szintén az átmenő forgalom és a parkolás nehézségei okozzák a legnehezebben megoldható gondokat, de mint megjegyezték, azon dolgoznak, hogy új, nagy kapacitású P+R parkoló létesülhessen Hűvösvölgy végállomásnál. Erre jó esély ígérkezik a végállomással szemben található telken, ahol az Aldi kiskereskedelmi lánc üzletet tervez nyitni, amellyel együtt komoly P+R kapacitás épülhet.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/37. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg szeptember 15-én.
