A kerület ékszerdobozának is nevezik azt a néhány háztömböt, amely az Árpád híd lábánál áll, a lakótelepek gyűrűjében. Az épületek egyik legszebbje az Óbudai Társaskörnek otthont adó, kétszáz éves egykori Korona fogadó-vendéglő-kávéház. A „genius loci” a paneltornyok tövében is működik, nem véletlen, hogy az Óbudai Társaskör a városrész emblematikus kulturális színterévé vált. Az intézmény idén lett harmincöt éves, a jubileumot a Jó kör, jó helyen című rendezvénysorozattal ünneplik. A „beszélgetős” koncertekről, a Krúdy-emlékkultuszról Vass Lajost, az intézmény igazgatóját kérdeztük.
Az Óbudai Társaskör vezetését 2021 januárjában, még a covid árnyékában vette át a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója, Vass Lajos. A társaskörrel évtizedekkel korábban a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak köszönhetően került kapcsolatba, amikor kiderült, hogy a zenekar nem kap több állami támogatást. „A Szigligeti Színház menedzser igazgatójaként meghívtam őket a színházba egy koncert erejéig, és megkérdeztem a zenekar vezetőjét, Rolla Jánost, hogy mit szólna hozzá, ha a Liszt Ferenc Kamarazenekar ezentúl szolnoki zenekar lenne.” A városvezetés jóvoltából a zenekar attól kezdve az önkormányzat támogatásával működött. Ez, az azóta harmincéves barátság vezette el Vass Lajost az Óbudai Társaskörhöz, ami akkor és azóta is otthont ad a zenekarnak. Ott ismerkedett meg Merényi Judittal, az akkori és Harsányi Máriával, a későbbi igazgatóval. Amikor Harsányi Mária leköszönt, megpályázta az Óbudai Társaskör vezetői posztját. „Június 30-án volt pont 2,5 éve, hogy vezetem az intézményt.”
A járvány nem könnyítette meg az indulást. A közönség nagy része abból a korosztályból került ki, akik fiatalon szerették meg a komolyzenei koncerteket, azt a nemzetközi minőséget, amit többek között a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, az Anima Musicae Kamarazenekar nyújtott. A pandémia miatt azonban az idősebbek nem mertek eljárni az előadásokra. „Ez is megerősítette azt az elképzelésemet, hogy a régi közönség megtartására mellett, fontos, hogy más korosztályokat is megszólítsunk.” Ehhez más tartalmat és más közvetítési formát kellett találni, ami persze, nem jelent más minőséget. Mostanában a kortárs és a könynyűzene számos műfaja szerepel az Óbudai Társaskör repertoárján. „Azóta korábban nem látott új arcokat fedezünk fel a közönség soraiban.”
A rómaiaktól Krúdyn át Frankel Leóig
Nagy kihívás egy olyan intézményt irányítani, ahol olyan régóta „munkálkodik” a hely szelleme, mint az Óbudai Társaskör épületében. Bár 200 éves múltat szoktak emlegetni, valójában sokkal több az, mert a kutatások szerint már a rómaiak idején is lakóház állt a mai Kiskorona utca 7. szám helyén. Ami biztosan tudható, hogy az 1810-es években az itt működő Két Oroszlánhoz címzett kocsmát Óbuda mezővárosa átépíttette, az új épületben, akkor már Fogadó és Kávéház a Koronához és Oroszlánhoz névvel, ötszobás fogadó jött létre vendéglővel, bérbe adható kávéházzal, bál- és különteremmel. A századforduló környékén a már Korona Vigadóként emlegetett helyen színi előadások, koncertek is zajlottak, valamint több egyesület és kör állandó székhelye működött itt. A Krúdy-ház kapuja szinte pontosan szemben állt a Korona akkori bejáratával, állítólag Krúdy szeretett a fogadóban magányosan üldögélni, és kedvtelve nézegette, a „részeg virtuskodók” éjszakai verekedéseit. Később egy ideig a III. kerületi Egyesült Polgári Kör bérelte a Korona Vigadó egészét, a két világháború közti korszakban pedig a III. kerületi Keresztény Társaskör lépett a helyébe. Aztán az ötvenes évek közepétől, az akkor már Dugovics Titusz téren a József Attila Kultúrotthon, majd a Frankel Leó Művelődési Ház költözött az épületbe, ahol számos zenei, irodalmi, képzőművészeti kör működött, nem véletlenül nevezték az óbudaiak második otthonának.
Merényi Judit 1977-től igazgatta a művelődési házat, elmondása szerint az akkor már leomlott falú, salétromos épületbe eleinte nehéz volt becsalogatni az embereket a környékbeli modern panelházakból. Az Óbudai Társaskör már a korhűen felújított épületbe költözött be.
Zene – pincétől a padlásig
„A Merényi Judit vezette csapat állította be azt az irányt, amit a rendkívül sokrétű múltból azóta is igyekszünk megőrizni.” A Krúdy-emlékkultusz például olyan erős, hogy 2013-ban, az író halálának 80. és születésének 135. évfordulója alkalmából az Óbudai Társaskör kezdeményezésére több intézmény – köztük éttermek – Krúdy-negyed néven kulturális és gasztronómiai rendezvényt szervezett az író utolsó éveinek helyszínein. A tradíciók közül talán az egyik legfontosabb a műhelyjelleg megőrzése. „Az Óbudai Társaskörben éjjel-nappal próbák zajlanak a pincétől a padlásig. Ilyen csak nálunk van.” Nemcsak a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok, de az Anima Musicae Kamarazenekar és a Budapest Ragtime Band is itt próbál, ha úgy adódik, hazai és külföldi sztárokkal együtt. A társaskör lényege az intimitás, az együtt alkotás, a beszélgetős koncertek, amikor a muzsikusok úgy érzik, mintha csak otthon, a barátaikkal ültek volna le egy kis házi zenélésre. Éppen ez a régi-új „művészi fogadó” jelleg ad különleges hangulatot az olyan önálló produkcióknak is, mint például Nyáry Krisztián és Bősze Ádám irodalom- és zenetörténeti kalandozása, A nagy Himnusz-sztori, amely akkora siker lett, hogy azóta már az ország számos pontján bemutatták. Vagy, a Mácsai 100, amelyben a 100 éve született Mácsai Istvánról emlékeznek meg a fiai: Mácsai Pál színész, színházigazgató és Mácsai János zenetörténész.
A tradíciókhoz híven ma is számos klub működik az intézményben: nagykövetek klubja, zenei klub, bridzs- és fotóklub, az ő kiállításukkal nyílik majd ősszel a 3. Óbudai Hang-mű-hely rendezvénysorozat.
Műfajok találkozása a gesztenyefák árnyékában
A 35. évfordulót jubileumi sorozattal ünnepli az Óbudai Társaskör. A Jó kör, jó helyen áprilisban kezdődött, és október 1-jéig, a zene világnapjáig tart. A sorozat keretében öt tematikus eseményt rendeznek, volt már színházi és irodalmi, könnyűzenei és dzsessz blokk, utóbbiban többek között a Budapest Ragtime Band és vendégei léptek fel. Az Éljen a népzene és a világzene! című programnak Herczku Ági volt a háziasszonya, az előadáson az Óbudai Népzenei Iskola növendékei mellett a Szent Efrém Férfi kar is szerepelt. „A közönséget érdekli a különböző műfajok találkozásából születő új minőség.” A Liszt Ferenc Kamarazenekar például magyaros estet tartott Sárközy Lajossal és zenekarával. „Hihetetlen sikert arattak, és a kétféle műfaj miatt kétféle közönség volt rá kíváncsi.” A nyári rendezvények helyszíne a két hatalmas gesztenyefa árnyékában álló udvar. Itt adja elő például a FaReMiDo Operatársulat a Szerelem opera idején című összeállítást. „Nem hagyományos” műsoraik rendre zajos sikert aratnak a társaskörben. A jubileumi sorozatot nagyszabású gálakoncerttel zárják majd.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg július 21-én.
