Nagy megrökönyödést váltott ki júniusban, amikor egy a XII. kerületben felbukkant vaddisznócsaládot fényes nappal, az 56-os villamos egyik megállója mellett lőttek ki. De vajon mennyire gyakori a vaddisznók jelenléte Budán, mit tapasztalnak az önkormányzatok, és mit tehetnek, ha egy állat betéved a városba?
Az I. kerületben az elmúlt tíz évben mindössze egy-két alkalommal fordult elő, hogy vaddisznót észleltek, de az önkormányzat erről sem lakossági panasz útján, hanem egyéb hírforrásból értesült. Más a helyzet a II. kerületben, amelyet nemcsak körbevesz az erdő, hanem be is ékelődik lakott területek közé, így a vadak jelenléte állandónak mondható. – Ezenfelül a vaddisznó igen jól alkalmazkodott a városi körülményekhez, az itt élő polgárok jelentős része nem lepődik meg, ha találkozik velük. Ennek ellenére havonta érkeznek az észleléssel, károkozással kapcsolatos megkeresések – írta a II. kerületi önkormányzat. Óbuda válaszában hangsúlyozta: a vaddisznóállomány egyértelmű csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. Ennek oka a tervszerűen végrehajtott és nem csak lakott területen megvalósult diagnosztikai kilövések (ilyenkor a vadászok kifejezetten egészségesnek látszó vaddisznókat lőnek le – a szerk.) nagy száma mellett a jelenleg egyre erősödő, a kerületen kívüli állománnyal összhangban jelentkező afrikai sertéspestis (ASP)-járvány miatti elhullásban keresendő. Az önkormányzat szerint a lakossági jelzések egy része beállt állományra érkezik, vagyis általában ugyanaz a populáció birtokolja az adott területet.
Hiányos a szabályozás
Kérdés, mit tehetnek a kerületek, ha vaddisznó felbukkanásáról kapnak bejelentést. A II. kerület arról írt, a vadászterületről kivált, vagy eleve vadászterületen kívül, belterületen letelepedett vadon élő állatokkal kapcsolatosan nincsen hatáskört megállapító jogszabály. Ebből következően a fővárosi önkormányzatoknak igen szűkösek a lehetőségeik. – Ennek ellenére önként vállalt feladatként, szerződésben állunk olyan vállalkozással, mely rendelkezik minden szükséges engedéllyel, szaktudással, tapasztalattal – jelezték.
Az I. kerület a kérdésről egyeztetett a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetőjével, valamint a jelenlegi fővadásszal, egykori főállatorvossal. ơk is kiemelték: a vadászati törvényben vannak joghézagok, hisz belterületre nem terjed ki, de van megoldás ilyen esetre is. Kárt okozó vad belterületi elejtését kormányrendelet szabályozza, ez alapján az önkormányzat kérésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ad ki engedélyt erre – általában 1 év időtartamra. Ha az engedély rendelkezésre áll, akkor az önkormányzat szerződést köthet olyan mezőőrrel, állatorvossal, aki belterületen lőfegyvert használhat, és megfelelő szaktudással (mesterlövész), felszereléssel (műanyag lövedékes fegyverrel) rendelkezik, így alkalmas arra, hogy kilője az állatokat. A vaddisznókról szólva megkerülhetetlen a már említett ASP is, ami 2018 óta folyamatosan tizedeli a Budai-hegység vadállományát.
Mint a kerület írta, az afrikai sertéspestis gyors lefolyású, halálos betegség, és a házi sertésekre is könnyen átterjedhet. Sem gyógyszer, sem vakcina nincs a megelőzésére, így a vonatkozó EU-s rendelet szerint a sertés szállítása, erdei területre történő visszavitele szigorúan tilos, ezért kell helyben végezni velük, ott, ahol az állatokat megfogták.
Az I. kerület szerint az elmúlt pár évben Budaörs–Jánoshegy–Budakeszi–Hűvösvölgy térségében mintegy 500 vaddisznó pusztult el ASP-ben, így jelentősen lecsökkent a populáció a területen, ám számuk így is magasabb az átlagosnál. Az EU-s irányelv szerint 1 négyzetkilométeren 0,5 vaddisznó lehet, jelenleg viszont 17 állat jut ekkora területre, így a Budapest környéki erdőkben élő 300 példányos állományt – a szabályozás 2025-ös hazai életbeléptetéséig – jelentősen meg kell ritkítani.
Kívánatos civilizáció
A vaddisznók jelenlétét az emberi tevékenység is befolyásolja. Óbuda válasza szerint a kerületben az állatok életfeltételeit jelentősen javítják az elhanyagolt, szinte beerdősült magántulajdonú ingatlanok, a határoló kerítések hiánya vagy a leromlott műszaki állapotban lévő kerítésvonalak miatt könnyen hozzáférhető gyümölcsfák. Szintén probléma, hogy a hulladékot nem célirányosan kezelik, így rengeteg a kidobott élelmiszer a szemetesekben és azok környékén, de gondot okoz az állatok gyakran szándékos etetése, a kirándulóhelyek túlzsúfoltsága, és az is, hogy az erdők csendjét rendszeresen felverik a motorosok, quadosok és autósok. A szabálytalan kutyasétáltatás és a természetben kóborló ebek pedig tovább rontanak a helyzeten.
Mit tehetünk, hogy a vaddisznókat távol tartsuk az otthonunktól? A Pilisi Parkerdő tanácsa szerint az egyedüli hatékony módszer a megfelelő kerítés. – Vaddisznó távoltartása céljából elég a kerítés alsó, kb. 1–1,5 méteres részének megerősítése a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten erre a célra gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, amelyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, félméterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk – írták honlapjukon. Hozzátették: amennyiben bizonytalanok vagyunk a kivitelezéssel kapcsolatosan, feltétlen kérjünk segítséget vadkerítés építésében jártas szakembertől, az elvégzett munka után pedig garanciát.
Ne álljunk a vaddisznó útjába
Annak pedig, aki vaddisznóval találkozik, azt javasolják, semmiképpen se próbáljon az állat közelébe kerülni. – Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet – sorolták. A Pilisi Parkerdő azt is külön hangsúlyozta: semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat az ebre, amely a gazdájához menekül – és kész a baj.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/29. számában, annak is a Budai Hang mellékletben jelent meg július 15-én.
