HIRDETÉS
Kezdőlap Életmód „Olyanok, min...

„Olyanok, mint a lemmingek” – így teszi tönkre a turizmus a környezetet

Hogyan utazzunk, hogy ne pusztítsuk el mindazt, amelyért egyáltalán útra kelünk? Túlzásba vitt és fenntartható turizmus

HIRDETÉS

El sem hiszed, hol vagyok most: Izlandon, és ez egyszerűen csodálatos – hirdette az atlanti-óceáni szigetországot egy 2010-es turisztikai videó. A csábító képsoroknak nagy volt a tétje, a gazdasági világválság okozta csődből (és az Eyjafjallajökull vulkán kitörése okozta közlekedési káoszból) a turizmus fellendülése mutathatott kiutat. És a marketingkampány nem is maradt hatástalan, az alig 350 ezres lélekszámú sziget 2015- ben 1,2 millió, tavaly pedig már több mint 2,3 millió turistát fogadott. Az „egyszerűen csodálatos” reklám sugárzásától számítva ez majdnem 400 százalékos emelkedés, így nem meglepő, hogy mára a turizmus lett a szigetország húzóágazata, ami két kellemetlen eredménnyel is járt.

HIRDETÉS

Egyfelől a gazdaság kiszolgáltatottá vált az utazók hangulatának, a szigetre érkező tömegek jelenléte pedig veszélybe sodorta azokat a természeti értékeket, amelyekért a reklámkampányok szerint érdemes Izlandra látogatni. Az idei év első felében aztán kiderült, az ellentétes tényezők képesek együtt is hatni. Márciusban le kellett zárni egy szurdokot az emberáradat miatt, június közepén – paradox módon – azonban már a látogatók számának csökkenése miatt kényszerült drasztikus lépésekre a szigetország vezetése.

„Félő, hogy a 2016-os szintre esik vissza a turizmus, ami komoly hatással lesz a háztartásokra” – mondta a Bloombergnek adott interjújában Mar Gudmundsson, az Izlandi Központi Bank vezetője. A sziget csáberejének csökkenését a szakemberek a fapados Wow Air légitársaság földbeállása mellett – amellyel az Egyesült Államokból érkező turisták szinte aprópénzért jutottak el Izlandra – az égig szökő szállásárakkal magyarázták. Akármi is az ok, a lankadó látogatási kedv miatt több helyen, így az ország nemzetközi repterein is létszámleépítések kezdődtek.

Mindeközben az Izlandi Környezetvédelmi Ügynökség kénytelen volt lezárni az utazók elől a nyelvtörő nevű Fjadrárgljúfur-szurdokot. A korábban szinte ismeretlen, elsősorban a helyiek által látogatott körzet Justin Bieber kanadai popsztár révén vált világhírűvé. Az énekes 2015-ös, I’ll show you című dalához forgatott videoklipet a festői tájon, amely hamarosan megtelt rajongókkal. Olyannyira zsúfolttá vált a kanyon, hogy az már az élővilágot veszélyeztette, így a hatóságok más megoldás híján kitiltották a turistákat. Előbb csak két hétre, ám a zárlatot meghosszabbították idén június 1-jéig.

HIRDETÉS
Justin Bieber – I’ll Show You (Official Video)

Döntésük nem példa nélküli, a tömegturizmus káros hatásai miatt világszerte számos helyen alkalmazták már a teljes tiltást. 2016-ban Thaiföldön Tachai szigetére tették ki a „belépni tilos” táblát. A Similan Nemzeti Parkhoz tartozó apró területen a tömegturizmus miatt környezetvédelmi katasztrófa fenyegetett. Gazdasági szempontból talán még fájdalmasabb döntést hozott tavaly a Fülöp-szigetek kormánya, amikor fél évre lezárta a világ egyik legszebb szigetének tartott Boracay-t. A több százmillió dolláros veszteség feletti aggodalmat azonban alighanem felülírta a veszély, hogy a terület a környezetszennyezése, az illegális építkezések és az elhanyagolt infrastruktúra miatt „ökológiailag halottá” váljon.

A példákat oldalakon át lehetne sorolni. Turizmus helyett ezért is lenne vélhetően egyszerűbb az angol overtourism kifejezés alapján a „túlturizmus”, vagyis a mértéket nem ismerő nyaralási vágy fogalmát használnunk. „Ha látjuk, hogy a világ tönkretételében segédkezünk, nem maradhatnánk inkább otthon?” – tette fel a kérdést június elején megjelent cikkében a The New York Times, majd gyorsan meg is válaszolta: egyre kevesebben maradnak. Az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott a légi utasok száma, a repülés pedig összehasonlíthatatlanul a legnagyobb tehertételt jelenti a környezetre.

A túlzásba vitt turizmus szerepe a klímaváltozásban azonban jóval komplexebb és elvontabb, mint az agyonzsúfolt városok nagyon is nyilvánvaló képe. És nem csupán a városoké. Júniusban a Húsvét-szigetekről jelentettek vészhelyzetet az archeológusok. A Chiléhez tartozó polinéz szigetre érkező turisták súlyos károkat okoznak a terület jelképeinek számító hatalmas fejszobrokban. „A fényképezés természete miatt mindenki ugyanazokat a fotókat készíti el – fogalmazott a CNN-nek Jo Anne Van Tilburg, a Kaliforniai Egyetem professzora. – Amint egyszer valaki felmászott, és megfogta a szobrok orrát, biztosak lehettünk benne, hogy sok tízezer hasonló kép készül majd, hiszen az emberek olyanok, mint a lemmingek” – fejtette ki. Az orrfogdosás hamar divattá vált, Chile többek között a veszélyes tendencia miatt is döntött a sziget látogatására vonatkozó szigorúbb szabályok mellett.

Welcome Back to Boracay! (Aerial Footage)

Izland példáján pontosan nyomon követhető, miként hat a turizmus a gazdaságra, és ezáltal a kormányok milyen óvatosan bánnak a tiltásokkal. Nem véletlenül utasította vissza María Reynisdóttir, az Izlandi Ipari és Innovációs Minisztérium turisztikai szakértője az overtourism fogalmát a szigetország kapcsán a Condé Nast Traveller magazinnak adott tavaly októberi interjújában.

Hiába jut minden izlandira hét turista, hiába zárnak le területeket hónapokra is akár, a gazdaságnak szüksége van az utazókra.

Ezért is keresnek egyre több helyen alternatív megoldást, hogy senkinek se kelljen otthon maradni, de a célállomások se rokkanjanak bele a tömegekbe. Az egyik ezek közül a „járatlan ösvények” ötlete, amikor a népszerű turistaparadicsomok helyett a kevésbé ismert helyszínekre irányítják az utazókat. Párizs, Velence vagy Barcelona túlzsúfolt tereit Metz, Treviso és Sevilla szellősebb látványosságaival váltanák ki a legnagyobb utazási ajánló oldalak. A trend évek óta megfigyelhető, ám ahogy arra több szakértő is rámutatott, ez a megoldás sokszor csupán arra jó, hogy arrébb tolják a problémát. Számos ilyen „tartalék” város vált már járatlan ösvényből gyorsan letaposott mezővé.

A fenntartható turizmus abból a szempontból mindenképpen hasznosabb elképzelés, hogy a károkat helyben igyekszik csökkenteni. Lényege szerint a fenntarthatóság az utazás terén a tisztelet, a tudatosság és a felelősségvállalás formájában jelenhet meg. A már idézett kaliforniai professzor, Jo Anne Van Tilburg hangsúlyozta a Húsvét-szigetek kapcsán, hogy minden látogatónak fel kell készülnie az utazásra. Nemcsak lélekben, de fejben is: egy különleges természeti érték, vagy ember alkotta látványosság megérdemli, hogy a turista minél több információt összegyűjtsön róla, mielőtt a helyszínre érkezne. Ez segíthet abban, hogy kellő tisztelettel forduljon a megismerni kívánt célpont felé, de abban is, hogy adott esetben elkerülje. Ha ugyanis tudjuk előre, hogy a látogatásunkkal mekkora kárt tehetünk egy egyedülálló értékű helyszínben, akkor akár azonnal más állomás után nézhetünk.

HIRDETÉS
Idén még nem kell belépőt fizetniük Velencében a turistáknak | Magyar Hang

Tudatosabbá tehetjük az utazásunkat az útvonal körültekintő kiválasztásával is. Ha valahova repülő helyett vonattal vagy busszal is eljuthatunk, s e megoldás mellett döntünk, máris drasztikus mértékben csökkentettük a nyaralásunk szén-dioxid-kibocsátását. Különösen fontos a mérlegelés a fapados légitársaságok tündöklése idején, hiszen az olcsón elérhető egzotikus tájak vonzó célpontok ugyan, ám amilyen keveset fizetünk egy-egy repülőjegyért, annál nagyobb kárt tehetünk abban a tájban, ahová igyekszünk.

Legalább ilyen fontos lehet a szállás kiválasztása. Az Airbnb-n vagy más szállásmegosztó rendszereken keresztül a szállodai áraknál jellemzően jóval olcsóbban vehetünk ki szobát, vagy akár egy teljes házat. Kedves és praktikus megoldás, ám számos városban éppen az Airbnb miatt szöktek az égbe a bérleti díjak és a lakásárak, ami jelentősen megnehezíti a helyiek életét. Több nagyváros vezetése lépett már fel a szállásmegosztóval szemben, legutóbb Madrid szűkítette jelentősen a belvárosban kiadható lakások körét. Ha tiszteletben kívánjuk tartani a helyi lakosok életét, célszerű ezt a szempontot is figyelembe venni.

„A városnak lehetnek turistái, de a város ne legyen a turistáké” – hangzott el egy tavalyi barcelonai turisztikai konferencián. Ironikus módon mindezt abban a városban fogalmazták meg, ahol a falakon egymás után jelennek meg a „Turisták haza!” feliratok, és ahol dühös tiltakozók 2017-ben egy turistabuszt is megtámadtak. Az évente több mint 12 millió utazót fogadó katalán főváros minden részletében a tudatos utazás kötelességeire hívja fel a figyelmünket. Számos helyi közösség és szervezet igyekszik újra mindenki számára élhető várossá tenni Barcelonát, ehhez azonban a szabályozásokon és a lokális kezdeményezéseken túl másra is szükség van. „Nem elég a dolgokat megváltoztatni – fogalmazott a The Guardian brit napilapnak Itziar González építész, a fenntartható turizmusért folytatott küzdelem egyik helyi vezetője. – Ez arról szól, hogy a gondolkodásmódot is meg kell változtatnunk.”

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,212lájkolóTetszik
2,696követőKövetés
17,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Tequilát Orbánnak – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bödőcs Tiborral és L. Ritók Nórával. Miskolci és szombathelyi választási riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Borkai Zsolt lányának is van egy több tízmilliós lakása

Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta az érintett ingatlan tulajdoni lapját is.

A Sós Sziklák Völgye