HIRDETÉS
Kezdőlap Életmód Nem áll jól B...

Nem áll jól Budapest a nyilvános illemhelyek számát illetően

HIRDETÉS

A pénznek nincsen szaga – mondta a hagyomány szerint Vespasianus császár, amikor számon kérték rajta a római nyilvános vizeldék megadóztatását. A tervét övező értetlenségből akár az állami kontroll, illetve a biológiai szükséglet és a higiénia iránti vágy között feszülő ellentétet is kihallhatjuk.

HIRDETÉS

Nem is maradt el az utókor bosszúja, a vizeldét több nyelvben is a császárról nevezték el: vespasienne franciául, vespasiano olaszul. A közvécék elválaszthatatlanok a nagyvárosok fejlődésétől. Az ókori Rómában több száz létesítmény működött – egyes tudósok értelmezése szerint a termőföldek tönkretételével nem elhanyagolható szerepet játszva a birodalom bukásában –, majd az e szempontból különösen sötét közép- és kora újkor után a XIX. században jelentek meg ismét nagy számban a nyilvános illemhelyek.

Budapesten 1870-ben a Deák Ferenc téren állították fel az elsőt. Egy évszázaddal később már több száz köztéri vécé működött a fővárosban, ma azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Bár az elmúlt évtizedben a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) több tucat illemhelyet újított fel, egyes számítások szerint míg Párizsban például ötezer lakosra jut egy közvécé, addig Budapesten ez a szám 20–25 ezerre tehető.

Az ókori római gyerekek is szenvedtek a kóros D-vitamin-hiánytól | Magyar Hang

A csontlágyulás nem csak az ipari forradalom idején számított népbetegségnek, hanem már kétezer éve is sokan szenvedtek tőle – derül ki egy friss tanulmányból.

Két éve egy panaszbeadvány kapcsán Székely László, az alapvető jogok biztosa indított ombudsmani vizsgálatot a vécéhiány ügyében. Konklúziója szerint aggályos, hogy miközben jogosan fenyegetik szankciók azt, aki alapvető biológiai szükségleteit közterületen végzi el, a fővárosban jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő hozzáférhető és valóban használható illemhely.

Az elmúlt évtizedben félmilliárd forintot költöttek a felújításra

A 2017-es felmérésben 51, az FCSM kezelésében lévő létesítmény szerepelt, a helyzet azóta öt helyszínnel biztosan javult, hiszen a társaság lapunknak küldött leveléből kiderül, a főváros területén összesen 56 köztéri toalettet tartanak fenn. A nyilvános illemhelyek üzemeltetését a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében 2010-ben vette vissza az FCSM, ám addigra alig több mint hetven, kifejezetten rossz állapotú illemhely maradt, ebből közel negyven teljesen használhatatlan, és csupán harminchat egység volt üzemképes.

HIRDETÉS

Az elmúlt évtizedben félmilliárd forintot költöttek a felújításra, illetve a szolgáltatások kibővítésére, az akadálymentesítésre. Ennek köszönhetően immár pelenkázó, gyermekvécé, több esetben pedig zuhanyzó is található a nyilvános helyiségekben. Infravezérelt csapok, víztakarékos piszoárok és energiatakarékos világítótestek alkalmazásával a környezetbarát működésre is nagy hangsúlyt helyez az FCSM. A kerületi önkormányzatok további több mint harminc nyilvános illemhelyet működtetnek – a pontos számok felmérésenként változnak –, ám akár a mindennapi tapasztalatból, akár a statisztikákból indulunk ki, úgy tűnik, még mindig nagyon kevés köztéri vécé működik Budapesten.

Megmozdulásaival erre igyekezett felhívni a hatóságok figyelmét A Város Mindenkié csoport is. Alig több mint 80 közvécé található az 1,7 millió lakosú fővárosban, ennyi nem elég – üzenetüket hangsúlyozandó nyílt levelet írtak Tarlós István főpolgármesternek, petíciót indítottak, Facebook-oldalt hoztak létre, és blogsorozatba kezdtek, részletesen bemutatva a vécéhelyzetet.

Közleményükben az ombudsman szakmai álláspontjára is hivatkoztak, amely szerint a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek és garanciális elemek hiányosságai sértik az emberi méltósághoz való jogot és a jogbiztonság követelményét. Hiszen nem egyértelmű, hogy melyik állami szerv feladata lenne a köztéri toalettek üzemeltetése, nincs törvényi előírás, amely közvécék működtetését írná elő. Emiatt Székely László két éve felkérte a belügyminisztert, vizsgálja felül a jogi szabályozást, a főpolgármestert pedig arra, hogy vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként történő teljesítését.

Az illemhelyek nemcsak a helyi lakosok, de a fővárost egyre nagyobb számban felkereső turisták komfortérzetét is növelik

Megkerestük a fővárosi önkormányzatot, hogy megtudjuk, történt-e bármilyen változás az elmúlt két esztendőben, lapzártánkig azonban nem reagáltak kérdéseinkre. Holott a változás egyre égetőbb szükségletnek tűnik. Közvécék ugyanis amellett, hogy a helyi lakosok komfortérzetét növelik, és segítséget nyújtanak mindazoknak, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt szorulnak rá gyakrabban az illemhelyre, akik munkájuk miatt hosszú időt töltenek az utcán, vagy akik hajléktalanként élnek, a várost felkereső turisták igényeit is kiszolgálják.

Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a Magyarországra érkezett látogatók száma, akiknek jelentős része, több mint hetven százaléka – vagyis évente közel 10 millió ember – Budapesten is megfordult, vagy kizárólag ide érkezik. A jól érzékelhető drasztikus növekedésre tekintettel még szerényebb adatnak tűnik a nyolcvan-egynéhány nyilvános illemhely.

Száll az azbeszt a széllel | Magyar Hang

Baán László miniszteri biztos szerint minden rendben halad a Liget-projekttel, mégis úgy tűnik, több a kérdés, mint a bizonyosság. Eltűnő fák és a talajból előtűnő azbeszt nyomában jártunk.

Több terv is született az elmúlt évtizedekben a közvécék létesítésére. Tizenhárom éve, 2006-ban a fővárosi önkormányzat még a Demszky-érában szerződést kötött a VBM Városbútor és Média Kft.-vel, amelynek értelmében a cég 30 nyilvános illemhelyet telepítene és működtetne a főváros különböző pontjain, köztéri reklámfelületekért cserébe. Az automata berendezések a legtöbb európai nagyvárosban ingyenesek, és a cég ugyanezt a modellt kínálta fel Budapestnek is. A VBM a svájci APG, a francia JCDecaux és a német Wall konzorciumaként indult, jelenleg az osztrák Gewistán keresztül a JCDecaux tulajdonába tartozik. A francia cégcsoport a világ vezető köztéri hirdetési vállalata, tömegközlekedési hirdetéseik Magyarországon is rengeteg helyen láthatók. A szerződés ellenére az ügy már a helyszínek kiválasztásakor megrekedt.

HIRDETÉS

Az Origo még 2012-ben számolt be arról, hogy a főváros által felkínált közterületek közül alig akadt olyan, amely megfelelt volna az országos, a budapesti és a kerületi építési szabályzatoknak. Később sem sikerült megállapodásra jutni, a hírek szerint ugyanis több kerület is attól tartott, hogy a helyiségekbe hajléktalanok költöznének. Ezek az aggályok ugyanakkor részben indokolatlannak tűnnek, hiszen az időzítővel ellátott illemhelyek ajtajai negyedóra elteltével automatikusan kinyílnak (ebből párizsi tapasztalatok alapján adódhatnak kellemetlen pillanatok, ott technikai hiba miatt az ajtó jóval előbb nyílt ki, kellemetlen helyzetbe hozva a bent ülő hölgyet és a sorban állókat egyaránt), és ha valaki túl sokáig időzik bent, a karbantartó személyzet a helyszínre érkezik.

Három éve, 2016-ban a közvécék létesítése a településkép védelméről szóló törvény hatálya alá került. A főváros ennek értelmében felülvizsgálata a szerződést, és a tárgyalások folytatását kezdeményezték a VBM-nél. Az Index 2017. októberi cikkében arról írt, a JCDecaux is aktivizálná a 2006-ban aláírt, eredetileg 20 évre szóló szerződést, ám a munkálatok az elmúlt közel két év alatt sem kezdődtek el.

Az automatizált közvécék megépítéséig a jelenleg is működő illemhelyekre kell hagyatkoznunk. Felkutatásuk esetenként nem várathat sokáig magára, szerencsére azonban akad segítségünk, ha köztéri toalettet keresünk. Több honlap a fővárosra és a vidéki nagyvárosokra fókuszálva összegyűjtötte a nyilvános illemhelyeket, de mobilapp révén is navigálhatunk.

Horváth Roland fiatal magyar programozó iOS-re fejlesztett Toiler elnevezésű alkalmazása az útba igazítás mellett rangsorolja is a vécéket, a felhasználó így a közelség és a minőség koordinátarendszerében választhatja ki a neki legmegfelelőbb helyszínt. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt tavaly decemberben mutatta be az Androidon futó „Pisi app”-ot, amely a legközelebbi nyilvános vécék mellett azon éttermek, kocsmák, kávézók és üzletek helyét is feltünteti, ahol ingyen lehet használni a mellékhelyiséget.

Vidéken még nehezebb

Nem sokkal kedvezőbb a közvécék lakosságra vonatkoztatott aránya a vidéki nagyvárosokban sem. A Város Mindenkié (AVM) csoport két éve készített felméréséből kiderül, a 200 ezer lakosú Debrecenben mindössze két nyilvános illemhely található. Árnyalja az ijesztő képet a Dehir.hu korábbi cikke, amely alternatív megoldásként a pályaudvarok, éttermek, cukrászdák, fürdők mosdóit gyűjti csokorba. Miskolcon hat darab közvécét számolt az AVM, ezt a Boon.hu szintén két évvel ezelőtti riportja is megerősíti azzal a kiegészítéssel, hogy a köztéri toalettek kiszámíthatatlan nyitvatartása miatt a járókelők gyakran inkább az éttermek, bevásárlóközpontok mosdóit választják.

Pécsett 2016-ban az önkormányzat két illemhelyet működtetett, további két létesítmény felújítása pedig tervezési fázisban volt. Ezeken túl azonban más üzemeltetésében további közvécék is találhatók a megyeszékhelyen, az AVM információi szerint összesen nyolc toalett áll a lakosok rendelkezésére. A baranyai település ezzel az illemhelyek számát tekintve vezet a nagyvárosok rangsorában, az arányt nézve azonban Eger az éllovas, ahol kicsivel több mint 10 ezer emberre jut egy köztéri vécé.

A sereghajtó szerepét pedig Debrecen mellett alighanem Szolnok vállalhatja magára, ahol tavaly még csupán egy nyilvános illemhelyet üzemeltetett az önkormányzat, egy újabb megnyitását pedig tervezte a város. Szegeden augusztus elején adtak át egy újabb nyilvános vécét, igaz, ha hihetünk a kormányközeli Szegedma hírportál cikkének, a 26 millió forintból megépített egység néhány nap alatt elromlott. Egy működőképes illemhely mindenesetre sokat javítana az arányokon a harmadik legnépesebb magyar városban, ahol nagyjából 30 ezer emberre jut egy köztéri toalett.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,937lájkolóTetszik
2,832követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek