Egy tervezet szerint a „Médiaszabadságról szóló törvény” megtiltaná, hogy az újságírókat kémprogramokkal figyeljék meg, védené a forrásaikat, és átláthatóságot követelne az állami hirdetések esetében – írja az AFP nyomán a hvg.hu.
A francia hírügynökség birtokába került a „Médiaszabadságról szóló törvény” tervezetének ideiglenes változata, amellyel az Európai Bizottság – különös tekintettel a magyar és a lengyel sajtó veszélyben lévő függetlenségére – próbálna jogi védelmet garantálni az újságíróknak, szerkesztőségeknek. A tervezet alapján, amelyet a jövő hét végén mutat be a bizottság, a törvény lehetővé tenné, hogy annak be nem tartása esetén eljárást kezdeményezzenek az Európai Bíróságon.
Miként az AFP írja: létrejönne az egyes tagállamok médiahatóságainak képviselőiből az új Európai Médiatanács, amely a pluralizmusra és a szerkesztőségi függetlenségre hatással lévő összefonódásokról, médiafúziókról véleményt alkotna, különös tekintettel azokra, amelyek hatással lehetnek a közös piac működésére. A beszámoló szerint a bizottság azt szeretné, ha minden állam kötelezve lenne, hogy számos kritérium alapján értékelje a médiatulajdon-koncentrációkat. A cikk szerint a törvény védené az újságírók forrásainak anonimitását is, és megtiltaná, hogy kémprogramokat telepítsenek az újságírók és azok családtagjainak az eszközeire. Ez utóbbi rendelkezés lenne a válasz a tavaly kirobbant Pegasus-botrányra.
Az Európai Bizottság a törvénytől azt várja, hogy az megvédje az újságírókat és szerkesztőségeket a politikai nyomásgyakorlástól. A rendelkezés szerint a közmédia vezetőit egy „átlátható” és „nem diszkriminatív” procedúra alapján kellene kinevezni, és az állami hirdetések esetében is transzparenciát követelne: a közhatóságoknak nyilvánossá kellene tenniük, hogy mennyi pénzt költenek hirdetésekre, és hogy mely médiumoknál hirdetnek.
