Új átláthatósági intézkedésekről döntött az Európai Parlament, hogy a korrupciós kockázatokat csökkentse. Szabályozták a volt képviselők jogait, a parlamenti dolgozókra vonatkozó szabályokat és vagyonnyilatkozati rendszert. A Katargate-ügy annyiban mindenképpen hasonlít a Völner-ügyre, hogy mindkét esetben egy korrupciós mechanizmust tártak fel a vizsgálatok.
Mi történt a magyar közigazgatásban a Völner-ügy nyomán? Tudtunkkal semmi. A hivatalos álláspont szerint az igazságszolgáltatás teszi a dolgát, azt a minisztérium és a parlament mindenben segíti, de attól, hogy egy államtitkárt, képviselőt korrupcióval gyanúsítanak, még nem kell ajtóstul rontani a házba – mondják. Mivel egyedi eset volt, ez nem intézményi probléma – teszik hozzá. És mi történt a Katargate-ügy miatt az Európai Parlamentben? Nagyon sok minden. Intézkedések sorát fogalmazták meg, ezek egy része már érvényben van, hogy – okulva az eddig ismert körülményekből – ugyanez még egyszer ne történhessen meg. Mert – és itt az érvelés azért hasonló – egyedi esetről van szó, de azért küszöböljünk ki minél több olyan tényezőt, amely hozzájárult a korrupciós botrányhoz.
A Katargate-ügy a nyomozás adatai szerint arról szól, hogy egy befolyásos volt EP-képviselő, felhasználva az összeköttetéseit, Katar és Marokkó javára akart befolyásolni európai parlamenti állásfoglalásokat és ehhez az említett országoktól erre a célra kapott pénzt használta. Megvesztegetett EP-képviselőket és parlamenti dolgozókat is, a gyanúsítottak száma jelenleg hét. Egyikük, a volt szocialista EP-képviselő Pier-Antonio Panzeri az ügy kulcsszereplője, mert vádalkut kötött, az enyhébb büntetés reményében részletes, társaira terhelő vallomást tett. Mára már egyik gyanúsítottat sem börtönben tartják előzetes letartóztatásban, utoljára Eva Kaili-t, a parlament volt görög alelnökét helyezték házi őrizetbe.
Néhány napja az Európai Parlament elnöke bejelentette, hogy a parlamenti pártokkal egyetértésben elfogadták az intézkedések első körére vonatkozó döntéseket. – A reformok célja a parlament integritásának, függetlenségének és elszámoltathatóságának megerősítése, ugyanakkor a képviselők szabad mandátumának védelme. Az egyéb közép- és hosszú távú intézkedések egy szélesebb reformfolyamat részét képezik majd, külön bizottsággal – szólt az indokolás. Bevezették többek között a volt képviselők számára a megbízatásuk lejártát követő hat hónapos „megfontolási időszakot”, ezen időszak alatt nem folytathatnak lobbitevékenységet vagy képviseleti tevékenységet az Európai Parlamenttel kapcsolatban. A lejárta után, ha a volt képviselők úgy döntenek, hogy lobbi- vagy képviseleti tevékenységet folytatnak az Európai Parlamentben, regisztrálniuk kell magukat az átláthatósági nyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek jogosultak azokra a szolgáltatásokra és jogokra, amelyek eddig volt képviselőként megillette őket.
Átláthatósági követelményeket vezettek be minden olyan képviselőre, asszisztensre és egyéb alkalmazottra, akik aktív szerepet töltenek be egy jelentés vagy állásfoglalás kidolgozásában, nekik be kell jelenteniük többek között azt, ha harmadik országok diplomáciai képviselőivel találkoznak. Megtiltják a különböző, harmadik országokkal kapcsolatos baráti csoportok létrehozását, ha már léteznek hivatalos parlamenti delegációk. Ezen túlmenően, minden 18 év felettinek, aki meglátogatja az Európai Parlament valamelyik épületét, belépési naplót kell kitöltenie. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az újságírókra és más uniós intézmények dolgozóira. Az egyes parlamenti témák előadóinak és árnyékelőadóinak kinevezésükkor összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell benyújtaniuk. Átdolgozták a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot, amely ezzel világosabb információkat tartalmaz a képviselők mellékállásairól és külső tevékenységeiről. És még egy érdekesség: képzéseket szerveznek a közérdekű bejelentők számára annak érdekében, hogy a parlamenti dolgozók is tisztában legyenek azzal, mi számít gyanús, vagy jogellenes tevékenységnek.
Ez az új szabályozások első köre, amelyeket továbbiak követnek majd. A Katargate-ügyben úgy tűnik, hogy a nyomozás elérte azokat, akiket bűncselekményekkel gyanúsíthatnak meg, legalábbis semmi jele sincs annak, hogy újabb fordulat következne be. Erre utal az is, hogy már senkit sem tartanak börtönben, azaz nem tartanak attól, hogy a gyanúsítottak összebeszélnének, vagy eltüntetnének nyomokat.
