Az Európai Unió januárban kezdődő francia soros elnöksége az „európai stratégiai szuverenitás” meghatározását és egy, a határait ellenőrizni képes Európa létrehozását javasolja – jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron francia államfő a hivatalában a francia soros elnökség prioritásairól tartott sajtótájékoztatóján.
„Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a január 1-től június 30-ig tartó elnökség célját, azt mondanám, hogy a határainkon belül együttműködő Európáról át kell térünk egy, a világban erős, teljesen szuverén, a választásaiban szabad és a sorsát kézbentartó Európára” – mondta a köztársasági elnök, a prioritások közül elsőként a schengeni övezet reformját említve.
Emlékeztetett a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzetre, és a La Manche-csatornán múlt héten bekövetkezett hajótörésre, amelyben 27 illegális migráns vesztette életét.
„A menedékjoggal történő visszaélés elkerülése érdekében olyan Európára van szükség, amely képes megvédeni a határait” – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Ehhez Franciaország „Schengen politikai irányításának” létrehozását javasolja az illetékes tagállami miniszterek rendszeres egyeztetésével, valamint olyan „szolidaritási támogatási mechanizmus” életbe léptetését, amely a Frontex bevonásával vészhelyzetben automatikusan segítséget nyújt egy tagállamnak a határai védelméhez.
A francia elnök annak a reményének adott hangot, hogy az uniós elnökség idején előrelépést lehet majd elérni az Európai Bizottság által 2020 szeptemberében bemutatott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumról folyó vitában. A „migránsok kezelésében jobb szervezettséget” szeretne Emmanuel Macron, valamint együttműködést a származási és a tranzitországokkal az emberkereskedelem elleni küzdelemben, a külső határok védelmében és a szabályok harmonizációjában.
Azt is bejelentette, hogy az Afrikai Unió és az EU február 17-18-án csúcstalálkozót rendez Brüsszelben a két kontinens közötti „kissé megfáradt viszony új alapokra helyezéséhez”.
Emmanuel Macron azt is szeretné, ha az Európai Unió „ismét elköteleződne és befektetne” a Nyugat-Balkánon „az újabb feszültségekkel” és „a regionális hatalmak beavatkozásaival” szemben, amelyek – Oroszország és Törökország – szerinte destabilizálni próbálják Európát.
„Úgy vélem, hogy ez a politikai és gazdasági feladat a nyugat-balkániak irányába igazi szuverenitási program Európáért, mert nem fogjuk tudni a következő ötven évre a béke Európáját felépíteni, ha a nyugat-balkániakat a jelenlegi helyzetükben hagyjuk” – fogalmazott. Macron ezért ezen országok (Albánia, Bosznia, Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó) „európai perspektívájának tisztázására” kérte az európai tagállamokat. A térség problémáiról júniusban tervez európai szintű konferenciát Párizs.
A francia elnök a nemzeti szuverenitások megtartásához ismételten az európai szuverenitás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta.
„Az Európát jelenleg sújtó válságokkal szemben sokan kizárólag a nemzetre akarnak támaszkodni. A nemzetek az erőnket és a büszkeségünket adják, de kiegészítésként az európai egység elengedhetetlen” – vélte Emmanuel Macron, aki 2017-es megválasztása óta magát az Európa-barát politikusok egyik vezetőjeként kívánja meghatározni nacionalista és populista politikai ellenfeleivel szemben.
Az uniós elnökséghez Franciaország az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) szlogent választotta, emblémának pedig egy kék-piros U és E betűt, amit egy fehér nyíl keresztez, ez utóbbi az előrelépés ambícióját hivatott jelképezni.
Franciaország 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be ismét az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat.
Párizs mintegy négyszáz találkozót szervez, elsősorban az uniós elnökség első három hónapjában az ország minden pontján, köztük március 10-11-én egy informális európai csúcstalálkozót.
Franciaország hathónapos „európai polgári szolgálat” bevezetését is javasolni fogja a 25 éven aluliak számára egyetemi csereutak, gyakorlatok és egyesületi tevékenységek formájában, s Párizs az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatára is tesz majd javaslatot, mert a 3 százalékos deficitszabályt a francia elnök szerint már meghaladta az élet.
A járványhelyzet miatt „zárójelbe tettük a költségvetési szabályok betartását” – emlékeztetett. „Vissza kell térnünk olyan szabályokhoz, amelyek lehetővé teszik a gazdaságaink konvergenciáját, de nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna. Nem térhetünk vissza az 1990-es években létrehozott költségvetési kerethez” – hívta fel a figyelmet.
A francia elnök a revizionizmusokkal szemben szeretne elindítani „egy közös nagy munkát Európa történelméről”.
„Olyan politikai pillanatot élünk Európában, amikor a történelmi revizionizmus egyre több országban megjelenik, és olyan vezetők használják ki, akik megkérdőjelezik az értékeinket, a történelmünket” – vélte a francia elnök. „Szeretném, ha júniusban Franciaországban elkezdenénk ezt a független munkát Európánk történelmének megalkotására. Az európai történelem nem egyszerűen a 27 nemzeti történelem összeadása. Saját összefüggései, egysége van, amely még nem látszik teljesen” – hangsúlyozta.
Általánosságban Emmanuel Macron azt szeretné, ha a következő fél év „nagy humanista pillanat”, a „mozgósítás ideje” lenne. Jelezte azt is, hogy „ezek a kérdések nem állíthatják szembe Keletet és Nyugatot”, még akkor sem, ha az értékeket illetően Magyarországgal és Lengyelországgal feszültségek mutatkoznak.
„Ez egy egzisztenciális politikai küzdelem az értékrendünkért és az unióért” – fogalmazott a francia elnök.
(MTI)
