Az Európai Parlament kedden támogatta az Európai Bizottság által előterjesztett, új médiaszabadság-törvény elfogadását, amely így egy lépéssel közelebb került a jogszabállyá váláshoz. A Fidesz a javaslat ellen voksolt.
A jogszabályt 448 szavazattal, 102 ellenében és 75 tartózkodással fogadták el az uniós képviselők – tájékoztatott az Európai Parlament. Álláspontjukban a képviselők azt várják el a tagállamoktól, hogy gondoskodjanak a nézőpontok minél szélesebb körének nyilvánosságot adó tömegtájékoztatásról, és védjék meg a média függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági vagy magánérdekű beavatkozástól. A képviselők elutasítják a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját és a külső nyomásgyakorlást. Véleményük szerint nem szabad az újságírókat forrásaik felfedésére kényszeríteni, titkosított tartalmaikhoz hozzáférni, vagy kémprogramokat bevetni a megfigyelésükre.
A tervezet átláthatóbbá tenné a médiacégek tulajdonosi hátterét, védené a médiumokat a nagy online platformok önkényes döntéseivel szemben, és felső határt vezetne be a közfinanszírozású hirdetésekre, hogy a sajtó ne váljon függővé az állami hirdetésektől. Az Európai Parlament ezért minden médiacéget, még a mikrovállalkozásokat is arra kötelezné, hogy hozzák nyilvánosságra tulajdonosi szerkezetüket. Mint hangsúlyozták, az állami hirdetésekre és az állami pénzügyi támogatásokra vonatkozó információk szintén nélkülözhetetlenek az átláthatósághoz. Az EP-képviselők elvárnák, hogy a médiavállalkozások, köztük az online platformok és keresőmotorok ezekről is maradéktalanul számoljanak be, és ne csak az uniós tagországok vonatkozásában.
Az EP-képviselők állásfoglalásukban kijelentették: a közszolgálati média számára megfelelő, fenntartható és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani többéves költségvetési tervezéssel. Azt javasolták, hogy egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor ne kaphasson többet az állami hirdetésekből egy tagországon belül, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka. Véleményük szerint ezzel el lehetne kerülni az állami megrendelésektől való függőséget. A közpénzek kiosztásának feltételeit a képviselők nyilvánossá tennék.
Az Európai Bizottság az előterjesztett jogszabályjavaslatban egy új független szerv, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület felállításáról is rendelkezett. Az EP-képviselők szerint a leendő testületet mind jogilag, mind működésében le kell választani az Európai Bizottságról, hogy attól függetlenül tevékenykedhessen. Független szakértői csoportot kellene továbbá létrehozni a médiaágazat és a civil társadalom képviselőiből, hogy ennek a testületnek a munkáját segítse – áll az Európai Parlament állásfoglalásában.
A javaslat vitáján felszólalt Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki szerint „Magyarországon 400 helyi újságot vontak össze egyetlen óriás-konglomerátumba, amit az adófizetők pénzével tömnek ki és az egészet Mészáros Lőrinc irányítja. Továbbá a hirdetési bevételeinek 75 százalékát állami hirdetések teszik ki.” Ezért ez a törvény egy lépés a helyes irányba: a politikus szerint az állami hirdetésekre vonatkozó 15 százalékos plafon egészségesebb demokráciát eredményezhet.
Mint a Telex rámutatott, a Fidesz a tervezetet ellenezte, és már a szakbizottsági szavazáson is tiltakozott ellene. A párt képviselői szerint a tervezet mögött a Soros-hálózat áll, és arra irányul, hogy Brüsszel befolyást szerezzen a tagállamok nyilvánosságában. A nagyobbik kormánypárt képviselői a 448 igennel szemben a 102 nemmel voksoló között voltak a MEPWatch alapján. A KDNP-s Hölvényi György – 74 másik képviselővel együtt – tartózkodott. Egy-egy fideszes, DK-s és momentumos képviselő nem szavazott, a többi magyar igent mondott a javaslatra.
Az elfogadott tárgyalási mandátum alapján az Európai Parlament most már tárgyalhat a tagállami Tanáccsal a jogszabály végső formájáról. Ha a két testület megegyezik, akkor már csak a Tanácsnak kell minősített többséggel döntenie, és a jogszabály elfogadásához legalább 55 százaléknyi tagállami igenre van szükség, amelyek az uniós lakosság legalább 65 százalékát képviselik.
