Az Európai Parlamentben már évek óta a havonta megrendezett plenáris ülések vendége valamelyik tagállam vezetője. A minap a litván elnök mondott beszédet, akit a képviselők közül többen is megkövettek, mondván, hallgatni kellett volna a balti államokra, merthogy ők előre szóltak: Oroszország veszélyt jelent a kontinens biztonságára.
Gitanas Nauseda litván elnök nem élt vissza a helyzettel és nem hozakodott elő azzal, hogy a baltiak időben figyelmeztettek, de sokan nem hittek nekik. Az idő azonban – sajnos – teljes mértékben őket igazolta. – Szabadság, méltóság, jogállamiság és emberi jogok – ezeket akarják az oroszok felszámolni – mondta Litvánia elnöke, aki kifejezte örömét, hogy Európa és a szabadságot szerető nemzetek nem hittek az oroszok hazugságainak és egységesen segítettek Ukrajnának. Úgy fogalmazott, hogy ma már a legtöbb európai érti, hogy Ukrajna harca az ő harcuk is. A szolidaritásból alaposan kivette a részét Litvánia és a litván polgárok. Az ország 74 ezer ukrán menekültet fogadott be és a GDP-je 1,5 százalékát költötte Ukrajna támogatásra. Az elnök példaértékűnek nevezte, hogy tavaly 6, idén pedig 14 millió eurót gyűjtöttek össze litván civilek, amelyből először egy drónt, majd pedig egy radarberendezést vásároltak.
Litvániának nem kell az orosz energia
Az elnök kitért az ukrajnai vérengzésekre is, amelyeket az oroszok a civil lakossággal szemben követtek el. Hangsúlyozta, hogy mindezek nagyon fájdalmasan emlékeztetnek arra, amit az oroszok 1944-ben műveltek – Litvánia elfoglalása során. Éppen ezért a litván államfő nagyon határozottan kiállt amellett, hogy az orosz bűnök nem maradhatnak büntetlenül. – Ha csöndben maradunk, az további fenyegetést jelent és az orosz nép sem tudja saját múltját feldolgozni. Meg kell törni a hazugságok körét! – jelentette ki. Többször is elmondta, hogy Ukrajnának az európai közösségben a helye, segíteni kell őket az integrációban, és nem szabad megfeledkezni eközben Moldováról és Georgiáról sem. Nauseda már nagyon várja azt a napot, amikor az ukrán képviselők is az ülésteremben foglalnak helyet és az ukrán zászló is ott fog lógni a falon a többi uniós zászló társaságában.
Komoly sikerként értékelte a litván elnök, hogy Európa felismerte az orosz energiafenyegetést és képes volt gyorsan megfelelő döntéseket hozni. Az idő az uniót igazolta, mert a tél elmúlt és nem fagytak meg az emberek. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak emelkedése nagyon komoly problémákat okozott a családoknak és a vállalkozásoknak. Emiatt növelni kell a befektetéseket a zöld energiába és minél nagyobb mértékben szakítani kell a fosszilis energiával, de elsősorban az orosz energiazsarolás kockázatát kell a minimálisra korlátozni. Nauseda megjegyezte, hogy ebben Litvánia élen jár, mert döntést hozott és lemondott az orosz energia valamennyi formájáról. Vagyis a litvánok már nem vásárolnak sem orosz olajat, sem orosz szenet, sem orosz földgázt. Ezt példaként állította a többi európai ország számára.
A „több Európa” mellett döntenek
Ugyanakkor rendkívül aggasztónak találta, hogy az oroszok egyre gyakrabban használják fenyegetésként az atomenergiát. Azt pedig teljes mértéken elfogadhatatlannak nevezte, hogy Moszkva példátlan támadásokat hajt végre a zaporizzsjai erőművel szemben, ami nem csak egy atomkatasztrófa kockázatát rejti magában, hanem energiaellátási gondokat is okoz Ukrajnában.
Nauseda úgy látja, hogy a súlyos válságok lendületet adnak Európának, mert az európaiak tudnak alkalmazkodni és optimizmussal tovább haladni. Így volt az a második világháború után, amikor az európai integrációt megerősítették a kormányok és akkor lépett Európa a máig is tartó fejlődési pályára. Rámutatott, hogy válságos helyzetekben legtöbbször a „több Európa” mellett döntenek a tagállamok, ami gyorsabb, határozottabb és ellenállóbb EU-t jelent. – Ebben Litvánia mindig partner. Szabadság, biztonság és jólét a célunk – jelentette ki Litvánia elnöke.
Cikkünk elején említettük, hogy hónapiról-hónapra más európai vezetőt hívnak meg az Európai Parlamentbe, hogy beszéljen arról, hogyan látja Európa jövőjét. Már szinte valamennyi állam képviselője lehetőséget kapott – Magyarország eddig kimaradt a sorból.
