Szijjártó Péter: Az EU-ban nincs lehetőség valódi demokratikus vitákra

Szijjártó Péter: Az EU-ban nincs lehetőség valódi demokratikus vitákra

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Várda Meat Kft. kisvárdai baromfimelléktermék-feldolgozóüzemének avatásán 2021. szeptember 6-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Unióban nincs lehetőség valódi, kölcsönös tiszteleten alapuló, demokratikus vitákra, ahogy nagy kihívást jelent a folyamatosan megnyilvánuló kettős mérce is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa vezetett tárca közleménye szerint kedden a dél-lengyelországi Karpaczban.

A Karpaczi Gazdasági Fórumon felszólalva a külügyminiszter elmondta, fontos lenne őszinte vitát folytatni a kontinens előtt álló kihívások leküzdéséről, azonban azokat, akiknek eltér a véleménye a fősodortól, rendre Európa-ellenesnek nevezik és a partvonalra szorítják – mondta a tárcavezető a lengyel parlament alsóháza (szejm) által szervezett, Kárpátok Európája nevű nemzetközi konferencia egyik panelbeszélgetésén.

Hozzátette, Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, amely az örökségüket, nemzeti identitásukat, kultúrájukat megőrizni képes, erős tagállamokon alapul, s teljességgel elutasítja azt a „szélsőséges” föderalista álláspontot, amely egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, nem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek – szögezte le.

Szijjártó az EU versenyképessége kapcsán kijelentette, hogy a tagállamoktól nem szabad elvenni a jogot, hogy döntsenek saját adópolitikájukról, és szükség van a belső versenyre is. Emellett szerinte a közösség bővítésének blokkolása is csökkenti a versenyképességet, különösen az Egyesült Királyság kilépését, illetve azt követően, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások az EU-Svájc keretmegállapodásról. Úgy vélekedett, hogy Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, ez óriási stabilizációs tényező lenne az egész Nyugat-Balkán szempontjából. Ráadásul – mint mondta – azt is fontos látni, hogy „a politikában nincs légüres tér”, amennyiben a blokk nem cselekszik, más hatalom fogja kiterjeszteni a befolyását a térségre.

A miniszter a magyar külpolitika lelkének a visegrádi együttműködést nevezte, aláhúzva, hogy a négy ország ennek köszönhetően olyan fontos európai ügyekben ért el eredményeket, amelyekben egyedül nem lett volna esélyük. Kiemelte: „ha mi nem vagyunk elkötelezettek, akkor ma kötelező letelepítési kvóták szerint osztanák szét a migránsokat az EU-ban, de nem engedtünk a kívülről jövő, elképesztő erejű nyomásnak, mindvégig kitartottunk az álláspontunk mellett”.

Végezetül rámutatott, Németország 70 százalékkal nagyobb a kereskedelmi forgalma a visegrádi négyekkel, mint Franciaországgal. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy Közép-Európa adja a német gazdaság „hátországát”, s az észszerű gazdaság- és biztonságpolitikának köszönhetően a világ egyik legversenyképesebb térségévé vált, például 2014 óta Magyarország is minden évben megdöntötte a beáramló beruházások rekordját.