Az Európai Bizottság (EB) két kérdést tett fel a kormánynak az igazságszolgáltatási reformról abban a levélben, amelyet a múlt héten küldött el Budapestre – tudta meg a Népszava.
A lap szerint ez már a második levél, amelyben az uniós testület az átalakítás részletei iránt érdeklődik: az elsőt szeptember végén küldte, amire október 19-én kapott rá választ. Ahogy az előzőnek, úgy a mostani válaszlevélnek sincs határideje, ám minél gyorsabban reagál a kormány, annál hamarabb dönthet az EB arról, hogy felszabadítja-e a Magyarországnak járó és jelenleg felfüggesztett uniós támogatások nagyobb részét, mintegy 13 milliárd eurót.
Bár a Budapest és Brüsszel közötti levelezés nem nyilvános, a lap szerint a két friss kérdés azokat a hiányosságokat feszegeti, amelyek felbukkantak az Európai Parlament tárgyalói által nemrégiben bemutatott elemzésben is. A képviselők ebben többek között azt kifogásolták, hogy a Kúria ügyelosztási rendszerébe épített kivételes szabályok továbbra is teret engednek a manipulációnak, valamint bírálták azt is, hogy a legfelső bírói szerv érvényben hagyott, precedens értékű határozata miatt továbbra is korlátozni lehet a bírák jogát arra, hogy előzetes döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához forduljanak. A parlamenti politikusok véleménye szerint ezek és más problémák miatt az igazságszolgáltatási reformot nem lehet teljesítettnek tekinteni, következésképpen a pénzcsapokat megnyitni.
Mint ismert, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt Brüsszel tavaly óta blokkolja a pénzeket. Az Orbán-kormány július végén úgy ítélte meg, hogy végrehajtotta az elvárt módosításokat, és kiküldte az első számlákat Brüsszelbe, ahol ezzel kezdetét vette a reform értékelése. Az EB-nek három hónapja van arra, hogy döntsön, de ha időközben kérdései merülnek fel és emiatt írásban felvilágosítást kér a kormánytól, a levelezés idejére megállítja az órát. A legújabb kérdés-felelet miatt tehát tovább halasztódik a bizottság verdiktje, illetve az uniós források felszabadítása.
