Két, tartalmukban teljesen különböző napot tudhatnak maguk mögött az uniós állam- és kormányfők. Az európai parlamenti választások előtti utolsó, legmagasabb szintű európai tárgyalás első napján a külpolitikával, a másodikon pedig a gazdasággal foglalkoztak.
Az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus és a török-EU kapcsolatok töltötték meg tartalommal az első napot, amelyen online formában meghallgatták Volodimir Zelenszkijt is. Az ukrán elnök elmondta, hogy az oroszok súlyos csapásokat mérnek polgári létesítményekre és folyamatosan támadják a létfontosságú infrastruktúrát. Zelenszkij azt kérte a tagállamoktól, hogy kövessék Németország példáját és küldjenek légvédelmi fegyvereket. Olaf Scholz német kancellár is arra kérte vezető-társait, hogy ha hazamennek, alaposan térképezzék fel, milyen eszközöket tudnak átadni az ukrán védekezés segítése érdekében.
Az elfogadott zárókövetkeztetésekben is szó volt erről. „Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy Ukrajna számára sürgősen légvédelmet kell biztosítani, valamint fel kell gyorsítani és fokozni kell minden szükséges katonai segítségnyújtás teljesítését, a tüzérségi lőszert és a rakétákat is ideértve. Felszólítja a Tanácsot – különösen annak soron következő ülésén – és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a szükséges követő intézkedésekről. Az Európai Tanács üdvözli az Oroszország immobilizált vagyoni eszközeiből származó rendkívüli bevételek Ukrajna javára történő felhasználását célzó javaslatokkal kapcsolatos előrelépést, és szorgalmazza e javaslatok gyors elfogadását” – áll a dokumentumban. Ugyanakkor rögzítették azt is, hogy „a katonai támogatásra egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának teljes körű tiszteletben tartásával, továbbá az összes tagállam biztonsági és védelmi érdekeinek figyelembevételével fog sor kerülni”. Emellett egyébként a tagállamok vezetői továbbra is teljes szolidaritásukról biztosították az ukrán népet és hangsúlyozták, hogy a jövőben is megadnak minden segítséget az ország védelme érdekében.
A másik kulcsfontosságú téma a közel-keleti helyzet volt, ahol az EU továbbra is kiáll Izrael támogatása mellett, elítéli az iráni támadásokat és mindkét felet a lehető legnagyobb önmérsékletre szólítják fel. Ugyanakkor kimondták: „Az Európai Unió további korlátozó intézkedéseket fog hozni Iránnal szemben, különösen a pilóta nélküli légi járművek (UAV-ok) és a rakéták kapcsán”. Törökország kapcsán nagyon óvatosan fogalmazva arra tettek utalást, hogy mivel számos kérdésben a törökök az EU stratégiai partnerének számítanak, ezért lépéseket kell tenni ezeknek a kapcsolatoknak az erősítésére, de azért arra kell ügyelni, hogy ez a folyamat visszafordítható legyen.
A második napon a gazdasági kérdések körében Enrico Letta volt olasz miniszterelnök adta meg az alaphangot. Őt kérték fel ugyanis a tagállamok, hogy készítsen egy jelentést arról, hogy az EU versenyképességének növelése érdekében milyen lépéseket kell tenni és hogy az egységes piac jelenleg milyen állapotban van. Letta egyik lényeges megállapítása, hogy az egységes piacot és a gazdasági integrációt mélyíteni kell annak érdekében, hogy ne 27 különálló gazdaság jelenjen meg a világpiacon. Letta úgy véli, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan az EU-nak is egyfajta inflációcsökkentő jogszabályt kellene alkotnia, egy versenyképes ipari stratégiába ágyazva, s ennek lehetne az egyik eleme az egész EU-ra kiterjedő támogatási rendszer. „Nagy támogatást élvez a Letta-jelentés, de ez nem jelenti azt, hogy minden vezető egyetértett” – mondja Charles Michel. Abban azonban nem volt vita, hogy az EU-nak szükség van egy új versenyképességi megállapodásra, amelyből azonban nem szabad kihagyni a kis- és középvállalkozásokat sem.
Ha már utaltunk arra, hogy az EP-választásokig nem lesz több EU-csúcs, idézzük a zárókövetkeztetések ide vonatkozó szakaszát: „A közelgő európai választásokra tekintettel az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az Unió és tagállamai eltökéltek amellett, hogy szorosan felügyeljék és korlátozzák azokat a kockázatokat, amelyek a dezinformációból, ezen belül a mesterséges intelligencia révén terjesztett dezinformációból, valamint a külföldi információmanipulációból és a választási folyamatokba történő külföldi beavatkozásból származnak.”
