Akkumulátor-hozzávaló PET-palackból. Mit ettek hétezer éve a Baltikumban? Hogyan védjük bizalmas videobeszélgetéseinket? Ultraibolya fény hatására lebomló műanyagot kísérleteztek ki, amivel tisztábbak lehetnek a tengerek. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
ACS Sustainable Chemistry & Engineering
Műanyagból lítiumionakkumulátor-hozzávaló? Igen! – nagyjából így lehetne összefoglalni az indianai Purdue Egyetem új kísérletét, amelyben a többek között a PET-palackok alapanyagaként is ismert polietilén-tereftalátot elektromágneses mikrohullámú technológiával dinátrium-tereftalátra bontják, s ezt az akkumulátorok anódhozzávalójaként használhatják fel. A kutatás egyik vezetője, Vilas Pol szerint céljuk, hogy újrahasznosítható, megújuló, környezetbarát és olcsó megoldást fejlesszenek ki az energiatárolásra.
Első eredményeik pedig nemcsak a lítiumion-, hanem a nátriumalapú akkumulátoroknál is ígéretesek, utóbbi ráadásul sokkal olcsóbb, és elektrokémiai szempontból is rokonszenvesebb, mint a sokkal jobban elterjedt és manapság leginkább használt lítiumion. Az új technológia már csak az újrahasznosított alapanyag miatt is olcsó, emellett nagyon gyors is, mivel a mikrohullámok 120 másodperc alatt varázsolnak dinátrium-tetraborátot a PET-palackból.
Meglepő eredményre jutottak egy British Museum vezetésével végzett régészeti elemzésben: a Baltikum korai, vadászó-gyűjtögető populációjának étrendjét nem a környezeti kényszer, inkább hosszú ideje berögződött kulináris szokások és a kulturális hagyományok befolyásolták. A kutatásban a narvai (más néven a kelet-balti) kultúra négy csoportjának 61 különböző lelőhelyről származó, mintegy ötszáz kerámialeletét vetették alá biokémiai vizsgálatoknak.
A Kr. e. 5500 és Kr. e. 4000 közé keltezett tárgyak igen változatos étrendről tanúskodnak: tengeri és édesvízi halak, fóka, hód, vaddisznó, medve, szarvas, mogyoró és különféle növények maradványait mutatták ki. Érdekes, hogy egy azonos természeti forrásokkal bíró térségen belül is nagyon eltérő táplálkozási szokásai voltak egy-egy csoportnak. Nem várt fejleménynek számít, hogy bizonyos populációknál megjelentek a tejtermékek, ami a kutatók szerint – még ha lopták is az élelmet – kulturális keveredésre utal a régiótól délre, nyugatra, főleg a Duna középső vidékén koncentrálódó, vonaldíszes kerámia (Linearbandkeramik) kultúrája elnevezésű földműves, állattenyésztő populációval.
Journal of the American Chemical Society
Ultraibolya fény hatására lebomló műanyagot kísérleteztek ki a New York állambeli Cornell Egyetem kémikusai. A polipropilén-oxid (iPPO) nevű anyagot ugyan már 1949- ben felfedezték, de tulajdonságait, felhasználhatóságát csak most, 15 éves kutatómunka után sikerült meghatározni. Ezek alapján az anyag kifejezetten jól használható halászati eszközként – például halháló gyanánt.
Az úszó tengeri szemét felét műanyag halászati eszközök adják, ezért egy gyorsan lebomló anyagból készült eszköz nagyban csökkentheti a szennyezés mértékét. A kísérletek szerint az iPPO ugyanúgy használható, mint bármely más műanyag, ugyanakkor fény hatására hamar bomlásnak indul. A folyamat a fényerősségtől függ, laboratóriumban azt találták, hogy 30 nap alatt eredeti hosszának negyedére zsugorodott. A szakirodalom szerint a polipropilén-oxid bomlása után nem hagy nyomot a környezetben.
Hogyan védjük bizalmas videobeszélgetéseinket? címmel szedtek össze praktikus információkat az ismeretterjesztő portálon. Így például beszélgetés előtt érdemes figyelni arra, mi látszik a háttérben, a manapság roppant népszerű Zoom alkalmazásnál/programnál virtuális hátteret lehet beállítani, míg a Skype-nál azt, hogy mindent homályosítson el az ember mögött. Fontos átnézni minden használt alkalmazás beállításait, hogy még véletlenül se osszunk meg fájlokat, fotókat, illetve semmi olyat, ami nem publikus. Talán a legfontosabb szempont, hogy milyen az adott alkalmazás titkosítása.
Érdemes olyat választani, amely a végpontok közötti kódolást (end-to-end encryption) használ, azaz csak a kommunikációban részt vevő eszközök tudják elolvasni, újraolvasni a tartalmakat, senki más, még maga az adott alkalmazás futtatói sem. Jelenleg a Google Duo, az Apple’s Face Time, a Cisco Webex alkalmazása, a Go To Meeting, illetve a WhatsApp és a Signal kínál ilyen védelmet. Ha pedig mégis Zoomot használunk, nem árt, ha a csevegéseket külön jelszóval védjük.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/18. számában jelent meg április 30-án
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/18. számban? Itt megnézheti!
