Európai Bíróság: perelhetnek a devizahitelesek

Forrás: Wikiwand.com

Megvizsgálhatják a magyar bíróságok a devizahitelek árfolyamkockázatának ügyfélre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően lettek megfogalmazva. A 2014-es magyar elszámolási törvények ebből a szempontból nem jelentenek akadályt – mondta ki mai ítéletével az Európai Bíróság.

Hirdetés

A Portfolio.hu szerint újra a magyar bíróságok asztalán pattog tehát a labda: akár semmissé is nyilváníthatják az egyes hitelszerződéseket, ha megállapítják, hogy nem történt érthető és világos tájékoztatás.

Az Európai Unió Bíróságának sajtóközleménye szerint:

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de e részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot.

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönfelvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte. Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó követelését a hitelező átruházta.

Ezen eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta-e meg, és emiatt e feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthető-e.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot rendelték alkalmazni. E törvények célja volt továbbá a deviza alapú kölcsönszerződésekben foglalt bizonyos feltételeknek az irányelvvel való ellentétességét érintően a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat végrehajtása is. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

Az irányelv hatálya alá azonban nem tartoznak azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek – írja a HVG. A Fővárosi Ítélőtábla azt kérdezte az EU Bíróságától, hogy értékelheti-e valamely szerződési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthető, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését, mivel azzal kapcsolatban nem rendelkezett.

Csütörtöki ítéletében a Bíróság kimondta: a tisztességtelenséget a nemzeti bíróság értékelheti, ha arra jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. E tekintetben a Bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak.

„E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára”

– áll az ítéletben.

Vagyis az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is.

Hirdetés

A Bíróság kimondja továbbá, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésével kapcsolatos, a szerződés megkötésekor fennálló összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell értékelni. Az előzetes döntéshozatali eljárás azt jelenti, hogy az Európai Bíróság irányadó ítéletet mond a helyi bíróság kérésére. Ez az állásfoglalás azonban önmagában nem jelenti az ügy lezárását a magyar peres felek számára – írja a HVG.

A Portfolio.hu véleménye szerint „az ítélet egyértelműen azoknak az ügyfeleknek kedvez, akik utólag semmissé akarják nyilváníttatni devizahitel-szerződésüket. Hosszú és bizonytalan út áll azonban előttük, hiszen az érthetőség és világosság megítélése az egyes szerződések, szerződéstípusok esetében más és más lehet.”

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.