A KSH adatai alapján tartósan magas a foglalkoztatottak száma Magyarországon

A KSH adatai alapján tartósan magas a foglalkoztatottak száma Magyarországon

Munkanélküliség (Forrás Pixabay.com)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Január és március között a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer főt tett ki, 107 ezerrel többen voltak, mint az előző év azonos időszakában. Az elmúlt hónapokban tehát alapvetően nem változott a dolgozók száma a KSH adatai alapján. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 103 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak számának 107 ezres növekedéséhez a munkanélküliek számának 34 ezres csökkenése és a munkaerőpiacra frissen belépő 73 ezer ember, a gazdaságilag aktív népesség emelkedése járult hozzá, írja az MTI.

A gazdaságilag inaktív népesség a tavalyi első negyedévhez viszonyítva 118 ezerrel csökkent a 15-74 éves korosztály lélekszámának 45 ezres csökkenésével együtt. A KSH számításai szerint a potenciális munkaerő-tartalék 299 ezerre volt tehető az első negyedévben, ami 137 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, és 2019 negyedik negyedéve óta először esett vissza 300 ezer alá.

A 15-64 évesek közül 4 millió 569 ezren minősültek foglalkoztatottnak, 92 ezerrel többen az egy évvel korábbinál. A korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt. A munkanélküliek ebben a korosztályban 31 ezerrel lettek kevesebben és 61 ezerrel nőtt az a munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség a korcsoportban.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal, 27,4 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 2,2 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb, 55-64 éveseké 3,4 százalékponttal, 64,6 százalékra emelkedett.

Idén márciusban 4 millió 697 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ez 29 ezerrel több a februári adatnál.

Hogyan alakult a munkanélküliség?

A munkanélküliségi ráta márciusban – 176 ezer fővel – 3,6, az első három hónapban átlagosan 3,7 százalékos volt. Ez az egy hónappal korábbihoz képest 0,1, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 0,8 százalékpontos csökkenés.

A 2022. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 181 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékot tett ki. Ugyanebben az időszakban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 34 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 99 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 82 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.

Fontos adat még, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást. 

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint Magyarország munkaerőpiaca közel lehet a teljes foglalkoztatottsághoz és a már most is jelentős munkaerőhiány még komolyabb fejtörést okoz majd a cégeknek, amint helyreállnak a termelési láncok és enyhülnek a kínálati korlátok.

Az elemző szerint ugyan az orosz-ukrán háború nagyon sokat árt a magyar gazdaságnak, de épp a munkaerőpiac lehet kivétel, a cégek túlnyomó többségének a dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit érdemben nem befolyásolja a háború. Így a bérek is tovább nőhetnek, ami viszont az inflációt is felfelé hajtja.