G7: Európa legdrágább rendszerét dolgozta ki a kormány, jócskán meg fogja dobni az árakat

G7: Európa legdrágább rendszerét dolgozta ki a kormány, jócskán meg fogja dobni az árakat

Képünk csak illusztráció! (Fotó: Sergio Souza/Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is – derül ki a G7 gazdasági portál elemzéséből.

A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR)  a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt. majd elvégezze. Ez a portál számításai szerint az eddigi költségei 3,5-szöröse.

A portál összehasonlította az európai országok árait, ahol a magyarhoz hasonló rendszer van, és arra jutottak, hogy szinte minden kategóriában Magyarországon a legmagasabbak az EPR-díjak, ráadásul messze kilógva. Emellett a négy fő hulladékkategóriában, amire minden országban volt EPR-ár, kiszámolták, hogy mekkora lenne a hazai termelők költsége, ha a Mol rendszerében, illetve ha más, alapvetően fejlettebb és jóval magasabb jövedelmi színvonalú országban termelnének. Ez alapján a korábbi termékdíjas rendszer Európa középmezőnyébe tartozott, a MOHU hulladékrendszerében a magyar termelők háromszorosát fizetik, mint 14 európai ország átlaga alapján máshol.

Továbbra sem lehet arra választ kapni, a Mol-on kívül kinek jó az egész nemzetközi szinten is példátlan hulladékkoncesszió. Senki nem láthatja, hogy milyen alapon sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia, de a hatásaival mindenki találkozni fog a boltokban: az élelmiszerek ára várhatóan 3 százalékkal növekedhetnek az év második felében – állapítja meg a helyzetet összefoglalva a G7.

Emellett pedig azt is megjegyzik, hogy a költségvetés 2024-es tervezete szerint a MOL hulladékkoncessziója egyáltalán nem csökkenti az állami kiadásokat sem. Ráadásul azt sem tudhatjuk, hogy miért pont így határozta meg a kormányzat az EPR-díjakat, mert a saját szabályaikat sem tartják be. A termékdíjat váltó EPR rendszerről szóló kormányrendelet előírja, hogy az átvételi árak kialakításában fórumot és díjtanácsot kell létrehozni hulladékáramonként az adott terület érintettjeivel. Azonban a kormány rendeleti úton hirdette ki a díjakat, ezekről a tanácsokról pedig senki sem halott.