A jegybankok első számú ellensége az infláció. Ez ellen a védekezés leghatékonyabb eszköze a kamatok emelése. Nincs pardon – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Nemzet néven megjelenő lapnak adott interjújában. Matolcsy György azt is bejelentette, hogy a júniusban megkezdett alapkamat-emelési ciklus 2022-ben is folytatódik.
Az infláció könnyen öngerjesztővé válik, ha nem kezelik időben és határozottan. Ezt féléves késéssel, de a nagy jegybankok is kezdik felismerni, az MNB pedig jól döntött, amikor elsők közt kezdte meg szigorítási ciklusát. – Erősen hisszük, hogy ezzel kapcsolatban is tartja magát a mondás: ki korán kel, aranyat lel – tette hozzá.
Matolcsy György úgy véli, a meglóduló infláció azt jelzi, hogy a világgazdaságot eddig meghatározó működési modell elérte korlátait, új korszak felé tartunk. Az MNB elnöke hosszan sorolja az okokat, amelyek miatt a tartósan magasabb kamatokkal is együtt kell élnünk.
– Változást egy sikeres zöld átállás, a fenntartható energiatermelés és a digitális gazdaság kiterjesztése hozhat, akkor jöhet el a korszak, amikor az alacsony infláció újra alacsony kamatokkal párosulhat – szögezte le.
Ami az MNB júniusban kezdett, alapkamat-emelési ciklusát illeti, ezt 2022-ben is folytatja: amíg az inflációs kilátások fenntarthatóan nem süllyednek a 3 százalékos cél közelébe, addig kamatot kell emelni. Minden, az egyhetes betéti rátában bekövetkezett lépés beépül az alapkamat-emelési ciklusba is. 2022 első felében az alapkamat felzárkózik és ismét összeér az egyhetes betéti ráta szintjével.
Matolcsy György az interjúban nem beszél nyíltan a Varga Mihály pénzügyminiszterrel fennálló vitájáról, de megismételte, hogy a költségvetési egyensúlyt helyre kell állítani, és üdvözölte, hogy a kormány hozzálátott az egyensúly helyreállításának. Szerinte azonban további lépésekre lesz szükség: „A folyamatot azonban tovább kell vinni és minél korábban megcélozni a három százalék alatti hiányértéket.”
A jegybankelnök nem hisz abban, hogy válság után az államháztartási hiány mértéke kevésbé számít. – Persze halljuk mi is, hogy vannak olyan új elméletek, miszerint a válság után az államháztartások hiányának mértéke majd kevésbé számít. Ne engedjünk a szirénhangoknak! Az adósság mindig is adósság marad. Egy felzárkózó pályán mozgó gazdaságban eladósodás helyett a termelékenység növelésében, az intézmények reformjában, a zöld- és digitális átállásban kell megtalálni a fenntartható növekedés forrásait – hangsúlyozta Matolcsy.
Megismételte korábbi állítását, miszerint 2010 és 2020 között a magyar gazdaság az elmúlt száz évének legsikeresebb évtizedét érte el. Ám az ezt követő új évtized a koronavírus-járvánnyal drámaian kezdődött, a pandémia az utolsó vészjelzést jelentette. – A járványok és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre egyéni és társadalmi szinten is fel kell készülni. Egyéni szinten az egészségesebb életmód, a saját lakás iránti igény erősödése és a pénzügyi biztonság további felértékelődése várható – szögezte le.
Szavai szerint nem nehezíti az MNB infláció elleni harcát, hogy a kormány féléves kamatstopot vezetett be a lakossági jelzáloghiteleknél. – Épp ellenkezőleg. 2021 nehéz év volt. 2022 sem lesz könnyebb, különösen az első fele. A kormány lépése megerősít minket abban, hogy a leghatározottabban lépjünk fel az infláció letörése és a pénzügyi stabilitásunk megőrzése érdekében – e szavakkal zárta az interjút.
