Két bibliai hősnő első ismert ábrázolására bukkantak egy izraeli ásatáson

Két bibliai hősnő első ismert ábrázolására bukkantak egy izraeli ásatáson

Balra Debóra prófétanő mozaikábrázolása, jobbra egy szőlőt falatozó róka az ókori izraeli Hukkok zsinagógából

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Két, eddig ábrázolásról nem ismert ószövetségi hősnő portréjára bukkantak egy ókori izraeli zsinagóga ásatásán Hukkok romjai között – jelentette be az amerikai Észak-Karoliniai Chapel Hill Egyetem (UNC). A Máltai Egyetemmel közösen folytatott kutatások során Debóra és Jáhel mozaikportréi is előbukkantak a mintegy 1600 éves galileai zsinagógában.

A beszámoló szerint a 3 jelenetet ábrázoló töredékes padlómozaik a zsidók és a kánaániták között feltehetően Kr. e. 1170 és 1130 között lezajló, a Bírák Könyvében szereplő Tábor-hegyi csata eseményeit örökítette meg. Debóra prófétanő a bírák egyike volt, aki Efraim hegyén ült törvényt. Ő buzdította Bárák királyt, hogy a zsidókat összefogva az Izraelt régóta nyomorgató kánaánita Sisera ellen támadjon. Mivel a király habozott, és azt kérte, Debóra is tartson vele, a prófétanő megjósolta, hogy győzni fog ugyan, de mivel asszony segítségét kérte, az Úr elveszi tőle a diadal örömének egy részét, mert az ellenséges vezért nem az ő keze, hanem egy asszonyé teríti le. Siserát Jáhel, a kénita pásztorfejedelem, Héber felesége fogadta be a sátrába, inni adott neki, betakarta és megígérte, hogy titokban tartja búvóhelyét. Amint a kimerült vezér elaludt, az asszony egy sátorcöveket vert át halántékán. Bárák győzelme aztán negyven év békességet hozott Izrael számára. 

– Ez az első ábrázolása ennek a történetnek, és első alkalommal láthatjuk a bibliai hősnőket, Deborát és Jáhelt, az ókori zsidó művészetben – mondta az UNC régésze. Jodi Magness szerint a most bemutatott ábrázolások azért is fontosak, mert láthatjuk, hogy bibliai történetnek milyen különös visszhangja lehetett a hukkoki zsidó közösség körében, a leírás szerint ugyanis a csata ugyanazon a földrajzi régión – Nafthal és Zebulon törzseinek területén – játszódott le.

A késő antik helyszínen 2012 óta ásnak a régészek, és már abban az évben találtak mozaikokat a lelőhelyen. A bibliai alakok mellett egyébként a közelmúltban feltártak egyéb padlóábrázolásokat is. Így az egyik mozaik a beszámoló szerint egy héber felirattöredékét tartalmaz egy koszorúban, amelyet csírázó szőlőt tartó vázák szegélyeznek. A szőlő pedig egy nyulat, egy rókát, egy leopárdot és egy szőlőt evő vaddisznót keretez.