Székesfehérvár engedélyezte a magyar királyok maradványait rejtő Romkertben tárolt csontok genetikai elemzését.
Megadja az engedélyt Székesfehérvár városa a Romkert osszáriumában (csontház) található csontok genetikai vizsgálatára – jelentette be szerdán a város polgármestere. Cser-Palkovics András közleményében úgy fogalmazott, „minden városnak megvan a maga öröksége, azonban kevés város és közösség tudhat olyan történelmet és ezzel kötelezettségeket sajátjának, mint Székesfehérvár, amely a nemzet bölcsőjeként, annak történelmi fővárosaként őrzője és gondozója Magyarország páratlan és pótolhatatlan leleteinek és emlékeinek”.
Cser-Palkovics András jelezte, hogy tavaly megkeresést kaptak a Magyarságkutató Intézettől (MKI), melynek archeogenetikai kutatócsoportja néhány évvel ezelőtt áttörést ért el az Árpád-ház genetikai kutatásában, a dinasztia földi maradványainak pontos azonosításában. Kutatásuk most mérföldkőhöz érkezett és ennek kapcsán kértek engedélyt a székesfehérvári osszáriumban található csontok genetikai kutatására és elemzésére.
A városvezető kiemelte, alapos és átfogó konzultációt folytattak mind a Székesfehérvári Egyházmegye képviselőivel, mind a város régész, történész szakembereivel, valamint aprólékosan megvizsgálták az intézet kérelmét, s ezt követően arra jutottak, hogy megadják az engedélyt az osszáriumban található csontok genetikai vizsgálatára.
A polgármester hangsúlyozta, hogy két feltételt szabtak: a csontokat nem érheti maradandó károsodás, illetve a kutatás lezárása után maradéktalanul vissza kell kerülniük a csontoknak Székesfehérvárra. Hozzátette, ezeket a kritériumokat mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mind a Magyarságkutató Intézet elfogadta és maradéktalanul támogatja, így kedden aláírta a határozatot, amelynek értelmében megkezdődhet a Romkertben található földi maradványok genetikai elemzése. Cser-Palkovics András szerint a kutatások páratlan lehetőséget jelenthetnek mind a város, mind a nemzet számára. Úgy vélte, amennyiben eddig megválaszolhatatlan kérdések nyernek legalább részben megoldást, ha a történelmi tudás és a város gazdag öröksége tovább gyarapodik, akkor az túlmutat az aggályokon, új lehetőségeket nyithat meg Székesfehérvár előtt.
Bejelentette: annak érdekében, hogy minél szélesebb nyilvánosság megismerhesse a kutatások pontos, tudományos részleteit, felkérte a Prosperis Alba Kutatóközpontot, hogy szervezzen nyilvános konferenciát a város és a Magyarságkutató Intézet szakértőinek bevonásával. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a kutatások végeztével „a város földjében nyugvó nemzeti nagyjaink földi maradványait méltóképp, az őket és a várost megillető keretek között helyezhetik majd örök nyugalomra, az erre méltóan kialakított Nemzeti Emlékhelyen, ahogyan az az ő akaratuk is volt egykor”.
Az ügy előzményeként a Magyarságkutató munkatársai januárban Horvátországba mentek, ahol lepoglavai pálos kolostor templomának szentélyében felnyitották Hunyadi Mátyás fia, Corvin János, és unokája, Corvin Kristóf közös sírját, egyúttal mintákat vettek a csontokból. Az MKI Régészeti Kutatóközpontjának vezetője, Makoldi Miklós pedig február 9-én, kedden jelezte a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy az intézet archeogenetikusai azonosították a Hunyadi-család DNS-profilját.
Az 1458 és 1490 között uralkodott Hunyadi Mátyás maradványai, több magyar királyáéval együtt elvileg a székesfehérvári osszáriumban nyugszanak. Így egy alapos vizsgálattal nemcsak az Árpád-házhoz köthető személyeket lehet beazonosítani, hanem Mátyás királyt is, ami az MKI idei évre tervezett egyik központi kutatásának számít.
