A csillagászat hirdetője

A csillagászat hirdetője

Ponori Thewrewk Aurél: A legfelső bolygó –
a Szaturnusz és mitológiája. Fotó: Molnár Csaba/Magyar Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ponori Thewrewk Aurél a magyar csillagászati ismeretterjesztés egyik legnagyobb alakja. A Magyar Csillagászati Egyesület születésének századik évfordulója alkalmából jelentette meg utolsó, befejezetlen könyvét: ez A legfelső bolygó – a Szaturnusz és mitológiája. A kéziratos formában megmaradt mű hiányzó fejezeteit tanítványai és tisztelői fejezték be. Ponori Thewrewk ezer szállal kötődött a Magyar Csillagászati Egyesülethez: az egyesület azonos nevű jogelődjének 1949-ig alelnöke volt, amikor politikai okokból fel kellett oszlatni a szervezetet, majd az újjáalakult egyesületben is évtizedekig dolgozott.

A legfelső bolygót is áthatja a Ponori Thewrewkre oly jellemző szintetizáló látásmód. A csillagászaton kívül hatalmas műveltsége volt a kultúrés vallástörténet terén is, ezért műveinek, előadásainak mindig szerves részét képezte az égi jelenségekhez tartozó régi hiedelmek, hagyományok, rítusok bemutatása is. E recenzió szerzőjének még alkalma nyílt karácsonyi interjút készíteni vele, amelyben a betlehemi csillag lehetséges valóságos csillagászati ihletettségéről is beszélt (Együttállás, Magyar Nemzet Magazin, 2008. december 20.). Ebben az interjúban így vallott az ősi asztronómiai elképzelések iránti érdeklődéséről: „Csillagász volnék, de mindig érdekelt a régészet, különösen az egyiptomi régészet. Az egyiptomi történeteket olvasva már egészen korán rábukkantam olyan megfigyelésekre, eseményekre, amelyek csillagászati úton is magyarázhatók. [De] a tudományos csillagászat és az asztrológia az én értelmezésem szerint már Kopernikusz idejében elvált egymástól.”

Ponori Thewrewk – ahogy neve furcsa írásmódjából sejthető – sok száz évre visszanyúló nemesi család sarja volt, és közvetlen hozzátartozói között számos kiemelkedő tudományos személyiséget találni. A család Hunyadi Jánosig és az erdélyi Hunyad vármegyében lévő Ponorig vezeti vissza a történetét. Egyik ősük, Ponori Péter a törökországi hadifogságban annyira magáévá tette a török szokásokat, hogy szabadulása után is török ruhákba öltözködött, és török feleséget hozott magával, ezért nevezték „töröknek”, vagyis akkori írásmóddal thewrewknek.

Ponori Thewrewk Aurél már kiskorában érdeklődni kezdett a csillagászat iránt, és a háború alatt végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) matematika-fizikatanár szakát, miközben díjtalan gyakornokként a csillagászati intézetben dolgozott. A diplomázása után néhány héttel behívták katonának, de a Szálasi-puccs után dezertált. Egy amnesztiarendelet mentette meg az életét, majd Németországban esett amerikai hadifogságba.

A háború után hazatérve sokféle munkát vállalt, hiszen csillagászként nem tudott megélni. Volt tanár iparitanuló-iskolában és kutatómérnök egy geofi zikaiműszer-gyárban. Később a TIT Uránia Csillagvizsgálóban helyezkedett el, és itt indult haláláig tartó ismeretterjesztő pályája. Az elkövetkező évtizedekben az újjáalakult csillagászai egyesületben, illetve az Uránia és a Planetárium igazgatójaként számtalan előadást tartott, könyvet írt, bemutatót szervezett.

A Szaturnuszról szóló könyve személyétől függetlenül is értékes mű, de egyúttal méltó tisztelgés egy nagy tudomány-népszerűsítő egyéniség előtt is.

Ponori Thewrewk Aurél: A legfelső bolygó – a Szaturnusz és mitológiája. Magyar Csillagászati Egyesület, 2021. 3000 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/21. számában jelent meg május 20-án.

Címkék: csillagászat