Merész húzásnak, legalábbis formabontó ötletnek tűnhet a világbajnokságon mindeddig utoljára szerepelt magyar labdarúgó-válogatottról regényt írni. Ugyanakkor szerintem menő dolog. Akkor is, ha a borítón ott áll az ugyancsak nagybetűkkel szedett alcím: „A mexikói 6–0 egyetlen igaz története”.
Az ember ilyenkor óhatatlanul gyanakodni kezd. Kétségtelen, hogy arra a bizonyos nemzeti tizenegyre, amely a nyolcvanas évek közepén nemcsak eredményes, hanem látványos játékkal verte a fél világot, és a kontinensről elsőként jutott ki a selejtezőkből a mexikói vb-re, szinte mindenkinek azonnal a gyászos emlékű Mundial-szereplés, különösen pedig a hosszú időre sok mindent meghatározó, szovjetek elleni 6–0-s vereség jut eszébe. Hiába győzte le előtte a Mezey György vezette csapat az osztrákokat, a hollandokat, a nyugatnémeket, a walesieket, a brazilokat vagy az Ázsia-válogatottat, a kétesztendős diadalmeneten gyógyíthatatlannak tűnő sebet ejtett a vb-kudarc. Az a hat váratlan gombóc a szovjetektől, amire már a mérkőzés napjától számtalan magyarázat született, a tésztától kezdve a vérdoppingon és a KGB mesterkedésén át az elbaltázott felkészülésig. Vagy éppenséggel addig, hogy a szovjetek elleni meccsek mindig is különleges presztízsűnek számítottak a megszállt Magyarországon.
Tisztában van ezzel a regény első számú főhőse és elbeszélője, Pákozdi Géza is, aki lyukóbányai vájárként a Füles rejtvényének megfejtésével jut ki a világbajnokságra, ám a kiutazása egyúttal egy titkos küldetést is jelent, aminek pontos mibenlétéről és a végrehajtás módjáról a helyszínen fog információkat kapni. Pákozdi sportújságírónak álcázza magát – nem esik nehezére, abszolút képben van a magyar futball múltjával és jelenével, azt is tudja, hogy a szovjetektől az Aranycsapat is kikapott, igaz (akkor még), nem hivatalos meccsen –, és az ismert nevű magyar kollégák közé beépülve tanúja lesz annak, ahogy a vb egyik éremesélyesének kikiáltott válogatottat fegyveres katonák őrzik, Dajkáék a sajtó, illetve a világ kíváncsi tekintete elől elrejtőzve-elzárkózva készülnek föltenni két év munkájára a koronát.
Idáig nagyjából stimmelnek a dolgok, legalábbis olyan értelemben, hogy aki kicsit is hallott a mexikói vb-kudarcról és annak hátteréről, az eddig is képben lehetett ezekkel – beleértve a regény nyitójelenetének számító, ZTE elleni titkos edzőmeccset, amelyről nincsenek írásos források, ám szintén része a 6–0 misztikumának. Ezt követően azonban elszabadulnak nem csupán az indulatok, hanem az események is. A leóni szállodában fölbukkan egy emigráns magyar tudós, valamint egy észt pincérnő, akiknek hamarosan fontos szerepük lesz a történeten túl hősünk életében is. (A regény másik főalakja, egyben elbeszélője az előbb említett hölgy, Vera.) Mi több, rajtuk kívül olyan tényezők is befolyásolják a dolgok menetét, nem mellesleg Détáriék vb-szereplését, mint a közép-amerikai kultúrák legfontosabb istensége, Quetzalcoatl, azaz a Tollaskígyó, az ősi azték labdajáték, a tlachtli, vagy egy jégcsákány, amelyhez hasonlót már bevetett a szovjet titkosszolgálat Mexikóban.
Nem könnyű Bodnár Zalán könyvéről úgy írni, hogy az ember véletlenül se spoilerezze el a sztorit. Maradjunk annyiban, hogy a kalandregények követelményeihez és jól bevált receptjéhez híven itt senki és semmi nem az, aminek látszik. Az olvasó először meghökken, aztán ahogy egyre vadabb eseményeket szór eléje a szerző, egyszeriben azon kapja magát, hogy fölveszi a fonalat, és érteni véli a játék lényegét. A szereplők attitűdje és szóhasználata időnként napjainkat idézi, továbbá ráfért volna a szövegre egy erős húzás, ami feszesebbé tette volna a sztorit, és kiiktatta volna az olykor túlburjánzó, a részletekbe belecsavarodó mondatokat. Ezzel együtt Bodnár Zalán olyan regényt írt, amely, ha akarom, egy egzotikus helyszínen játszódó káeurópai ügynöksztori (természetesen szerelmi szállal), ha akarom, annak paródiája. A legjobb talán az, hogy ennyi idő után már képesek lehetünk görcsök nélkül, felszabadultan beszélni a 6–0-ról.
Bodnár Zalán: Szerelem és halál Irapuatóban. Rézbong, 2023. 3400 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/23. számában jelent meg június 9-én.
