Több mint egy évtizede, hogy a városi séták itthon divatba jöttek, a fővárosban azóta rengetegen eredtek nyomába épített örökségünk múltjának, az egykori hősök és antihősök életének, legendáknak, titkoknak és pletykáknak. A tematikus útvonalak sokaságát, a helytörténettel foglalkozó könyvek gyarapodását látva rögtön felmerülhet a kérdés, mit lehet még elmesélni Budapestről. A válasz egyértelmű: bőven van még felfejteni való, hisz a város kiapadhatatlan forrás, múltja mindig tartogat rejtélyeket, elfeledett históriákat és alakokat, de egy jól ismertnek hitt helyet is megfigyelhetünk a megszokottól eltérő szemszögből. Erről tanúskodik Kordos Szabolcs frissen megjelent, Egy város újabb titkai című könyve.
Kordos történelmi pletykakönyve tele van bizarr, komikus, és sokszor tragikus történetekkel, alakokkal, akiknek neve a ma embere számára már egyáltalán nem cseng ismerősen, pedig nélkülük talán nem is olyan lenne Budapest, mint ahogy most ismerjük. A szerző élvezetes stílusban anekdotázik, a jól kiválasztott korabeli idézetekkel pedig őszinte képet fest a sokszor idealizált múltról. Megjelennek a város felnövéstörténetének legkorábbi alakítói, a legelső kelta törzsek, az eraviszkuszok, akiknek fővárosa egykor a Gellért-hegyen állt, emléküket pedig ma egy napóraszerűen elhelyezett kőoszlopegyüttes őrzi, de talán még ma is élnek olyanok, akik a génjeiket őrzik magukban. A lapokon egy ismeretlen Budapest is feltárul: a Műegyetem előtt sétálgatva el sem tudnánk képzelni, hogy az államiság ezeréves évfordulójának idején itt még a Lágymányosi-tó partján múlatták az időt az emberek. A Pesti Broadway felvirágoztatójának, Somossy Károlynak köszönhetően itt kelt életre a mesés Kelet a Hagia Sophia másával, úszó színpadokkal, vízi csatákkal, orfeummal és csábító hastáncosnőkkel. A vigalomnak végül a szúnyogok elviselhetetlen hada vetett véget.
Meghatározó a kötetben a Budapest megszületését követő időszak, amikor kialakult a városnak az a karaktere, amely arculatának ma is szerves része. Nagy formátumú alakok éltek ekkor itt, de ahogy Kordos Szabolcs könyve is mutatja, legtöbben vidékről vagy a Monarchia távoli szegleteiből érkeztek Budapestre, és váltak igazi pestivé. Mára már feledésbe merült Saxlehner András posztókereskedő alakja, aki a vakszerencsének és a tehenek bizonytalan bélműködésének köszönhetően csinálta meg a szerencséjét, pedig az általa gyártott Hunyadi János keserűvíz még ma is kapható, egykori palotája pedig ott ékeskedik az Andrássy út elején. A keserűvíz Magyarország akkori legismertebb brandje volt, amelyet Brazíliától Indiáig több millió palackkal fogyasztottak, de még egy New York-i felhőkarcoló tetején is ezt reklámozták. Regénybe illő figura volt Hopp Ferenc is, aki a magyar Phileas Foggként 80 évesen kelt útra, hogy megkerülje a földet. Emlékét ma a múzeumként működő, az Andrássy út másik végében álló villája őrzi.
A közelmúlt is hangsúlyos szerepet kap a könyvben. Még manapság is sokan emlegetik a Mézes Mackóban kapható kaszinótojást, de az egykori vásárlóknak talán fogalma sem volt arról, hogy a gyorséttermi lánc kitalálója, Onódy Lajos nemcsak sonkatekercset, hanem nőket is feltálalt aszpikban, ha a helyzet úgy kívánta. Ez is lett aztán a veszte. Betekintést nyerhetünk a Zuglóban található egykori Rákosi-rezidenciába, ahol a kommunista vezető libákkal, birkákkal, tyúkokkal és egy patkányölő kutyával a kertben irányította az országot, de elképzelhetjük azt is, milyen lehetett egykor a szocializmus legmenőbb helyén, a Körszálló Cola bárjában eltölteni egy estét. Szó esik a Bajza utca elején álló Garzonház lakóinak – Ruttkai Évától Korda Györgyig számos ismertség élt itt – kivételezett helyzetéről, de feltárul a Normafa tornyának sötét múltja is. Kordos Szabolcs könyve újabb izgalmas eszköz ahhoz, hogy merjünk kilépni a megszokottságból és máshogy tekinteni a minket körülvevő világra.
Kordos Szabolcs: Egy város újabb titkai. Budapesti legendák – legendás budapestiek. Huszár Dávid fotóival. 21. Század Kiadó, 2023. 8490 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/41. számában jelent meg október 12-én.
