Duguláselhárítók: 45 éve borította ki a bilit Nixon egyik „takarítóembere”

A Watergate-betöréskor használt egyik tranzisztoros rádió (Forrás: Wikipedia)

A CIA-s múltú E. Howard Hunt 1973 szeptember 24-ei és 25-ei meghallgatásán elsőként ismerte el, hogy a Nixon-adminisztráció tudott a Watergate-épületben történtekről.

Hirdetés

Ez a Hunt gyerek átkozottul sokat tud! – Egy felvétel tanúsága szerint többek között ezt mondta Richard Nixon amerikai elnök kabinetfőnökének, Bob Halde mannak néhány nappal az után, hogy 1972. június 17-én öt férfi betört a Demokrata Párt főhadiszállásának egyik irodájába. Az ügy szálai egészen a Fehér Házig vezettek, végül az amerikai történelem során először és eddig utoljára egy elnök – Nixon – lemondásához vezetett. A XX. század egyik legsúlyosabb amerikai politikai botrányát, a Watergate-ügyet a Washington Post két oknyomozó újságírója, Bob Woodward és Carl Bernstein robbantotta ki.

A CIA-s múltú E. Howard Hunt, akit a demokraták lehallgatását célzó Watergate-betörés egyik irányítójaként letartóztattak, a botrány egyik kulcsszereplője lett. Az ügy kivizsgálására négy demokrata és három republikánus tagból álló szenátusi vizsgálóbizottságot állítottak fel, Hunt 1973 szeptember 24-ei és 25-ei meghallgatásán közölte: John Mitchell volt igazságügy-miniszter – a Nixon 1972-es újraválasztását koordináló bizottság elnöke –, annak helyettes vezetője, Jeb Magruder, valamint John Dean elnöki tanácsadó a felelős a Nixon-kampány piszkos akcióiért. Ezzel összefüggésben azt is megjegyezte, a CIA nyakig benne volt különféle illegális belföldi machinációkban.

Bohózat a Fehér Házban – Magyar Hang

A Twitter-csaták után kétségtelenül előrelépés Donald Trumptól, hogy most már könyvírással fenyegetőzik.

Hunt vallomása azért számított mérföldkőnek, mert először ismerte el egy érintett, hogy a Nixon-adminisztráció tudott a Watergate-épületben történtekről. Egyre sötétebb kép rajzolódott ki arról, mi mindent tettek meg Nixonék a hatalmon maradásért: még 1971 júliusában létrehoztak egy – részben exhírszerzőkből álló – fedett nyomozó csoportot, amelynek elsődleges feladata volt megakadályozni, hogy bizalmas iratok eljussanak a sajtóhoz.

Ebbe a csapatba került Howard Hunt. A magukat viccesen „duguláselhárítók”-nak nevező csoport számos illegális tevékenységet végzett: 1971. szeptember elején betörtek Daniel Ellsberg pszichiáteréhez – aki nem sokkal korábban bizalmas iratanyagot szivárogtatott a vietnámi háborúról –, hogy megszerezzék az egykori katonai elemző kartonját, sikertelenül. Hunt ezen kívül terhelő bizonyítékok után kutatott John Fitzgerald Kennedy öccsével, Ted Kennedy szenátorral kapcsolatban – különösen annak 1969-es chappaquiddicki autóbalesetéről, amelyben fiatal nő utasa meghalt –, illetve házasságon kívüli intim együttléteiről, szintén eredménytelenül.

CIA Agent E. Howard Hunt admitting composing fraudulent cables

E. Howard Hunt worked for the Central Intelligence Agency (CIA). Hunt was assigned to forge Cuban exile leaders in the United States into a broadly representative government-in-exile that would, after the Bay of Pigs Invasion, form a provisional government to take over Cuba. The failure of the invasion damaged his career.

Az 1972-es választás közeledtével ezt a csapatot használták fel arra is, hogy az elnök politikai ellenfeleit megfigyeljék, lehallgassák. Így került sor a betörésre a Watergate-irodaházba is, az akciót Hunt mellett az ugyancsak akkor elfogott másik „takarítóember”, Gordon Liddy irányította.

A Watergate-ügy nyomán 69 kormányhivatalnokot vádoltak meg, 48-at elítéltek. Hiába nyert ’72-ben fölényesen Nixon, miután minden támogatottsága elszállt, és nem akarta, hogy erővel mondassák le, 1974. augusztus 8-án önként távozott hivatalából. John Mitchell , a volt igazságügy-miniszter 19 hónapot, Bob Haldeman és John Ehrlichman különleges elnöki tanácsadó 18, a szintén különleges tanácsadó, Charles Colson 7, míg – a későbbi Trump-kritikus – John Dean 4 hónapot ült. Liddy négy és fél évet, Hunt 33 hónapot volt börtönben.

Az eset után mindenki az oknyomozó újságírást ünnepelte – még akkor is, ha a sikerhez Bob Woodward Mélytorok (Deep Throat) fedőnevű informátora járult a leginkább hozzá, akiről csak 2005-ben derült ki, hogy az FBI akkori igazgatóhelyettese, William Mark Felt volt – mondván, a sajtó képes betölteni az „őrkutya” (watch dog) szerepét. 1974-ben rekordot is döntött az újságíró szakokra jelentkezők száma.

Negyvenöt évvel később az a kérdés, vajon a Watergate-ügy felgöngyölítése
milyen hatással volt a politikai elszámoltathatóságra. A vélemények igencsak megoszlanak. Vannak, akik szerint lökést adott a tényfeltárásnak – gondoljunk csak a Wikileaksre vagy épp az amerikai kormányzati lehallgatásokkal öt éve előálló Edward Snowdenre. Mások szerint viszont a folyamatos botrányokkal csak azt érték el, hogy a közvéleményt egyre kevésbé rázzák meg az ilyen esetek. Ehhez nekünk, magyaroknak sem kell messzire mennünk: Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszéde következmények nélkül maradt, s napjaink egyre hajmeresztőbb korrupciógyanús ügyeit is egyre apatikusabban fogadja a nyilvánosság.

Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? – Magyar Hang

Mik a piaci kilátások, és mi történik, ha az egyedi, nem központosított helyi nyomtatott sajtó eltűnik? Az Egyesült Államokban már akadnak erről felmérések, sajnos Magyarországon egyelőre nem készült olyan kutatás, amely kifejezetten ezt a folyamatot tárná fel.

A Trump elnökségéről épp szeptember 11-én könyvet megjelentető Bob Woodward is érzi azt, hogy a politika egyre jobban elzárkózik a kérdések, így az övéi elől is, és a látszat fenntartására saját, szervilis médiabirodalmakat épít.

Hirdetés

Aki esetleg kedvet kapna a Watergate-nosztalgiára, annak így a végén két filmet is ajánlanánk. Első nekifutásnak a Bernstein és Woodward azonos című regényéből, Robert Redford és Dustin Hoffman főszereplésével készült 1976-os Az elnök emberei (All the President’s Men) című mozit. Utána pedig az egy éve, Liam Neeson főszereplésével, valamint az új-zélandi születésű Csókás Márton közreműködésével a hírhedt informátorról, Mélytorok (Deep Throat) történetéről szóló, Mark Felt: Az ember, aki lenyomta a Fehér Házat (Mark Felt: The Man Who Brought Down the White House) című alkotást.

A lapot megvásárolhatja péntekig az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 20. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.