Beállt a hadiállapot Ukrajna egy részében

Beállt a hadiállapot Ukrajna egy részében

Incidens a Kercsi-szorosnál (MTI-térkép)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

Petro Porosenko a plenáris ülésen felszólalva elmondta, hogy megváltoztatta az előterjesztését, és nem az egész országban indítványozza bevezetni a hadiállapotot, hanem csak az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő megyékben vezetik be.

A hadiállapot - amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot - az elnöki rendelet alapján november 28-án helyi idő szerint reggel 9 órától lép életbe és harminc napig, azaz december 27-ig tart. Az elnök leszögezte, hogy az állampolgárok jogait a vezetés csakis orosz beavatkozás esetén fogja korlátozni.

Porosenko a nap folyamán korábban beleegyezett abba a módosításba, hogy 60-ról 30 napra csökkentse a hadiállapot időtartamát. Ezt annak érdekében tette, hogy a hadiállapot ne csússzon bele az elnökválasztási kampány időszakába, amely a választás előtt három hónappal kezdődik.

A parlament ezután 298 támogató szavazattal elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy az elnökválasztást 2019. március 31-ra, vasárnapra írják ki. Az előterjesztést Andrij Parubij házelnök nyújtotta be - mint elmondta - azért, hogy eloszlasson minden kételyt az elnökválasztás megtartása körül.

Teljes harckészültség

Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az orosz agresszióra" az Azovi-tengeren – jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

A vezérkar úgy fogalmaz, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntést hozott a "hadiállapot jogi helyzetének" bevezetéséről, és ennek alapján a hadsereg főparancsnoka utasítást adott a hadsereg teljes harckészültségbe helyezéséről. A védelmi minisztérium közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) is készültségbe helyezték.

Porosenko is támogatta

A hadiállapot bevezetését az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke javasolta, amit Petro Porosenko államfő is támogatásáról biztosított - derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából, amelyet az MTI szemlézett.

Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent "hadüzenetet". "Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be - szögezte le. Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

A konfliktus

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.