Letartóztatták a Wikileaks alapítóját

Letartóztatták a Wikileaks alapítóját

Julian Assange-t, a Wikileaks alapítóját a múlt héten tartóztatta le a Scotland Yard. Most az Európai Baloldal tüntette ki közérdekű bejelentőknek szánt díjukkal. (Fotó: Wikipédia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Őrizetbe vették Ecuador londoni nagykövetségén Julian Assange-t, a Wikileaks társalapítóját - közölte a BBC.

Assange hét évvel ezelőtt kapott menedéket a latin-amerikai állam diplomáciai kirendeltségén, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak. A skandináv állam hatóságai szexuális bűncselekményekkel gyanúsítják az ausztrál származású férfit, akit 2011-ben már egyszer letartóztattak Nagy-Britanniában, de később szabadlábra helyezték.

A Scotland Yard közleményében jelezte: a legrövidebb időn belül bíróság elé állítják Assange-t. Közölték azt is, hogy a rendőröket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korábban megadott menedékjogot.

A svéd ügyészség egyébiránt megszüntette az Assange ellen folytatott nyomozást, az illetékes londoni bíróság azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot, mivel Assange megszegte a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelemet. Ezért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Noha a 48 éves Julien Assanage az 1990-es években programozóként dolgozott, majd hackerkedett – 1992-ben hazájában, Ausztráliában el is ítélték –, ismertséget a Wikileaks nevű, kormányzati anyagok és más dokumentumok kiszivárogtató oldallal szerzett. A weboldalt 2006-ban alapította, egy évvel később már több mint egymillió iratot tartalmazott. A kiszivárogtatott dokumentumok között az amerikai kormányzat titkos iratai váltották ki a legnagyobb visszhangot. Akadtak köztük olyanok, amelyek civilek ellen elkövetett gyilkosságokat és különböző emberjogi sértéseket dokumentált.

A weboldal a 2016-os amerikai elnökválasztásban is előkerült. A demokrata párttól ellopott e-maileket hozott akkor nyilvánosságra. Az amerikai hivatalok szerint a leveleket orosz hackerek lopták el, majd juttatták el a Wikileaks-nek. Erre különben – írja a der Spiegel online kiadása – Robert Mueller különleges ügyész jelentésében is szó esik, amely arról készült, feltételezhetően miként avatkozhatottak bele az oroszok a 2016-os elnökválasztásba.