Ismét beindul a szíriai húsdaráló?

Minden csaták anyja – így nevezi a szíriai köznyelv évek óta azt az ütközetet, amelynek tervei eddig csak a katonai stratégák asztalán hevertek. Az elmúlt napok fejleményei azonban arra engednek következtetni, hogy a szíriai kormányerők már meg is indították Idlib tartomány visszaszerzéséért a harcot. Így kedden a kormányerőknek újabb várost sikerült visszafoglalniuk az iszlamistáktól, miután sikeresen megvédték a múlt héten elfoglalt Kafr Nabudah városát a felmentésre küldött erőktől. De valóban megindult az idlibi csata, amelytől hosszú ideje óvnak a nyugati nagyhatalmak?

Ismert: a szíriai hadsereg az elmúlt években folyamatosan felszámolta az ország déli részén található iszlamista zárványokat, az önmagukat megadó lázadóknak azonban nem egy esetben engedélyezték, hogy tovább vonuljanak Idlib tartományba. Így az Aleppó és Latakia tartomány közötti országrész idővel az iszlamisták utolsó fellegvára lett Szíriában, ahol a legütőképesebb erőt kétségtelenül a Haját Tahrír as-Sám dzsihadista ernyőszervezet jelenti (ennek része az al-Kaida szíriai fiókszervezete, a később nevet váltó an-Núszra Front is). Szakértők szerint az ő létszámuk elérheti a 30 ezer főt is, azonban ez még nem minden. Idlib tartományban jelen vannak az Iszlám Állam megmaradt sejtjei is, akik óriási biztonsági kockázatot jelentenek az egész régió számára. Ezért nem véletlen, hogy a szíriai hadsereg – és a vele szövetséges orosz erők – hosszú ideig halogatták az offenzívát.

Mostanra azonban minden megváltozott. Ebben elsősorban annak volt szerepe, hogy a nagyhatalmak láthatóan egyre kevesebb figyelmet szentelnek a szíriai háborúnak. Az Egyesült Államok már a múlt évben bejelentette, hogy kivonja csapatait Szíriából, Törökország az elmúlt hónapokban a belső problémáival, az uniós országok pedig leginkább a hónap végén sorra kerülő EP-választásokkal vannak elfoglalva. Oroszország viszont egyáltalán nem adta fel a szíriai céljait, sőt az elmúlt hetekben kiderült, még bővítették is a szíriai légibázisukat a latakiai Hmejmímben.

Az „Idlib hajnala” nevű hadműveletet április 30-án indította meg a szíriai kormánysereg, amely első körben Hama tartomány északnyugati részének felszabadítását célozta meg. Az offenzíva komolyságát mutatja, hogy Damaszkusz a legfélelmetesebb egységét, a Tigris Alakulatokat vetette be a harcokban – ők azok, akik kulcsszerepet játszottak Aleppó és Palmüra visszafoglalásánál, illetve a Dajr ez-Zaur köré vont, az Iszlám Állam által évekig fenntartott ostromzár áttörésében. A kormányerőket erősíti a Bassár el-Aszad öccse, a Maher el-Aszad által vezetett Köztársasági Gárda is, amelynek a feladata korábban Damaszkusz védelme volt.

Ami a veszteségeket illeti, rendkívül ellentmondásosak az adatok. A londoni központú (ellenzéki) Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (SOHR) szerint a lázadók eddig már száznál is több harcost veszítettek, ennél is magasabb azonban a civil áldozatok száma. Emiatt az ENSZ-szel kapcsolatban álló humanitárius szervezetek múlt hét végén felfüggesztették a tevékenységüket Északnyugat-Szíria egyes részein, mondván, a szíriai rezsim és orosz szövetségese által végrehajtott csapások veszélyeztetik munkatársaik biztonságát. Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint a fokozódó harcok következtében mintegy 180 ezer ember kényszerült elmenekülni otthonából április 29. és május 9. között. Ugyanezen forrás szerint csapások értek 15 egészségügyi intézményt és 16 iskolát. A bombázásokban öt humanitárius dolgozó, köztük két egészségügyi életét vesztette.

Ebből is látszik, hogy a katonai helyzet alapvetően megváltozott az elmúlt hónapokhoz képest. Amivel azonban feltétlenül számolni kell – és ehhez végképp hozzászokhattunk –, az a külső aktorok hozzáállása a konfliktushoz. Amennyiben az Egyesült Államok és Törökország passzív marad, minden körülmény adott ahhoz, hogy Aszadék végleg leszámoljanak a megmaradt iszlamista erőkkel.