Valami nem stimmel a megpuccsolt egyiptomi elnök elhunytával kapcsolatban – egyre többen jutnak erre a következtetésre azután, hogy Mohamed Murszi június 17-i halála körül egyre több a gyanús elem, amire nincs magyarázat.
Mindenekelőtt arra, vajon mire gondolhatott az ország történetének első demokratikusan megválasztott, majd 2013-ban megpuccsolt államfője, mikor percekkel a halála előtt a meghallgatáson arról beszélt, hogy „számos olyan titok” birtokában van, amelyek felfedése akár a szabadulását is biztosíthatná, mégsem mondhatja el ezeket, mert az ártana Egyiptom nemzetbiztonságának. Csak növelte a kételyeket a politikus egykori harcostársának, Mohamed Szudánnak a bejelentése, miszerint Murszi halála „előre kitervelt gyilkosság” volt, mert az egykori elnöktől megtagadták a gyógyszereket és a látogatásokat, és alig lehetett bármit tudni egészségi állapotáról. Habár a Muzulmán Testvériség egyik londoni vezetőjének kijelentése ilyen formában túlzásnak tűnik, kétségtelen tény, hogy a jogvédők már régóta figyelmeztettek, hogy a dél-kairói Tora börtön egy különleges szárnyában őrzött rab fogva tartási körülményei messze elmaradtak az egyiptomi és nemzetközi standardoktól.
Ennél is több kérdést vet fel, hogy Murszit a halálának beállta után néhány órával már el is hamvasztották anélkül, hogy érdemi vizsgálatot végeztek volna a halálának okáról. A jogvédő szervezetek ezért azonnali független vizsgálatot követeltek. Megszólalt azóta az Amnesty International is, amely szerint Murszit hat év alatt a börtönben csak háromszor látogathatták meg a családtagjai és megtagadták tőle, hogy az ügyvédeivel és az orvosával személyesen konzultáljon.
Nem maradt el az ENSZ bírálata sem. A nemzetközi szervezet Emberi Jogi Tanácsa szerint aggodalmak merültek föl Murszi fogva tartásának körülményei miatt, beleértve az orvosi ellátást is. A testület ezért független vizsgálatot kért Murszi halála, illetve fogva tartása ügyében. Szerintük a vizsgálatot olyan bírósági vagy más, mértékadó hatóságnak kell elvégeznie, amely független az egyiptomi büntetés-végrehajtás intézményétől, és fel van hatalmazva a halál körülményeinek és okainak „gyors, pártatlan és hatékony vizsgálatára”.
Ennél is hevesebben reagált Recep Tayyip Erdogan török államfő, aki jelenleg minden idejét azzal tölti, hogy a június 23-ai isztambuli főpolgármester-választás kormánypárti jelöltje mellett kampányoljon. A török elnök – aki már a halála napján vértanúnak nevezte a volt egyiptomi államfőt – szerdán a híveinek tartott kampányrendezvényen Egyiptom felelősségre vonását sürgette Murszi halálával kapcsolatban és kijelentette: az egykori egyiptomi kollégáját megölték. Erdogan azonban további részletekkel is szolgált. Szerinte Murszi 20 percen keresztül vergődött a bíróságon, de a hatóságok nem avatkoztak közbe. Ezért arra szólította az 57 muszlim országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetét (OIC), hogy szintén tegye meg a szükséges lépéseket. De egyben jelezte azt is, hogy a témát a G20-csoport június végi oszakai csúcsértekezletén is fel fogja vetni.
Az egyiptomi vezetés azonban mindent megtesz azért, hogy ne legyenek további vizsgálódások. Kairó szerdán Murszi halálának szándékos átpolitizálásával vádolta az ENSZ-t, Ahmed Háfez egyiptomi külügyi szóvivő szerint a világszervezet felszólítása olyan országéhoz hasonlít, amely a saját politikai céljaira igyekszik felhasználni a megbuktatott államfő halálát. Ezzel feltehetően arra utalt, hogy kedden Törökországban országszerte gyászszertartásokat tartottak Murszi emlékére, amelyen több török politikus, egyebek közt Ali Erbas, a vallásügyi hivatal vezetője és Abdulhamit Gül, az igazságügyi miniszter is jelen volt.
Az egyiptomi hatóságok emellett belföldön is mindent megtesznek azért, hogy a Murszi halála körüli kételyek hangoztatói még véletlenül se szerveződjenek meg. Így megtiltották, hogy az egykori elnököt nyilvános temetésen helyezzék örök nyugalomra.
