Egyre több az Adriában a fekália, fertőzés fenyeget – ezzel a címmel köszönt be néhány napja az Index.hr horvát hírportál, amely szerint csak július második felében két helyen, Dubrovniknál és Kastelánál is azt tapasztalták, hogy szennyvizet öntenek a tengerbe. Ráadásul nemrég Brač szigeténél az egyik horvát hajóskapitány arra lett figyelmes, hogy a lehorgonyzott hajókról egyenesen a vízbe zúdítják az emberi ürüléket. Ám hogy nem holmi egyedi, elszigetelt esetekről van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a horvát környezetvédelmi felügyelet a nemrégiben jelzéseket tett ki a Dubrovniktól alig 7 kilométerre fekvő Koločep partján, amellyel megtiltották a fürdőzést. Az ok ismét csak a már előbb említett dolog volt.
A horvát portál az ügyben megkereste Žarko Koboevićet, a Dubrovniki Egyetem tengerészeti tanszékének vezetőjét, aki egyáltalán nem optimista az ügyben. A szakértő szerint ugyanis az Adria a hajók és jachtok növekedésével arányosan egyre szennyezettebb, aminek csak megfelelő szabályozásokkal lehetne elejét venni. Így például Kaliforniában az egész partszakaszt „no discharge”-övezetté nyilvánították, ami azt jelenti, hogy ott már tilos a hajókról ilyesmit önteni a vízbe, azt a kikötőbe kell szállítani, ahol már megszabadulhatnak tőle.
Horvátországban azonban bonyolítja a helyzetet, hogy – ellentétben a nagyobb kikötőkkel – a kisebbeknél nincsenek koncessziós jogosultak, akiknek elő lehetne írni, hogyan kezeljék a helyzetet. További problémát jelent, hogy a horvátországi szabályozás ugyan rendelkezik arról, hogy nem szabad üríteni a kikötőkbe, csakis a nyílt tengerbe, azt azonban már nem pontosították, hogy mi is a nyílt tenger. Legalább ennyire fontos, hogy a fekália ugyan biológiailag lebomlik, a kórokozók pedig elpusztulnak egy idő után, de ehhez is időre van szükség. Viszont összességében mégsem a nagy hajókkal, hanem a kisebbekkel van a probléma, amelyek jóval több szennyvizet bocsátanak a tengerbe – mutatott rá a szakember.
Klímaváltozás: „aki húzza az időt, az magának és a saját gyermekeinek is árt" | Magyar Hang
Hitelből élünk, amit soha nem fogunk tudni visszafizetni, a jövőnk tartalékait használjuk fel – mondják a Fridays for Future hazai fő szervezői. Interjú!
Nem tesz jót az adriai turizmusnak az sem, hogy nemrég a Marine Pollution Bulletin nevű folyóiratban egy nemzetközi szakértő csapat aggasztó jelekre hívta fel a figyelmet. A tanulmányból kiderült, hogy a Földközi-tenger és a Kelta-tenger után az Adriában található a legtöbb műanyaghulladék egész Európában. Ennek az oka elsősorban abban keresendő, hogy az Adriai-tenger viszonylag kicsi, sekély és félig zárt, amely egyedül az Otrantói-szoros 70 kilométerén találkozik a Jón-tengerrel.
Ez pedig azt eredményezi, hogy a tengeri áramlatok és viharok sokszor más vizekről is besodorják ide a szemetet, ami aztán nem tud innen távozni. A dél-horvátországi vizekben található műanyag-szennyeződések kilencven százaléka így a délebbi országokból érkezik, elsősorban Albániából. Tovább rontja a helyzetet, hogy ugyanide zúdul a Neretva folyó vize is, amelybe rengeteg hulladékot zúdítanak Bosznia-Hercegovina területén. Ezért mostanra egyre többen figyelmeztetnek az Adria elszennyeződése miatt, ami már nem csak a turizmust, hanem az itt élők egészségét is veszélybe sodorhatja.
