A brit kormány nehezen emészti meg, hogy egy megegyezés nélküli brexit esetén bő húsz év után újra be kell vezetni a határellenőrzést Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között. Nagyjából így foglalható össze a brit uniós kilépő immár ki tudja, hányadik fordulója, amely az egyik legkellemetlenebb következmény körül csúcsosodott ki.
Az ellenőrzés visszaállításának elkerülését célozó tartalékmegoldás – backstop –, amelynek alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is – mindaddig, amíg ezt más megállapodás, például szabadkereskedelmi egyezmény szükségtelenné nem teszi – eredetileg benne van az EU-val tavaly novemberben kötött brexitmegállapodásban.
Igen ám, de ezt a londoni alsóház háromszor is elutasította, és Boris Johnson kormánya el akarja érni, hogy az új brexitegyezményben a backstop záradék ne szerepeljen. Így október 31-én előállhat az a faramuci helyzet, hogy a 499 kilométeres ír-északír határszakaszon újra ellenőrizni kell az átlépést, mivel uniós külső határrá válik. Az ellenőrzés nélküli átjárás az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás fő vívmánya volt, és igen kellemetlen lesz a briteknek, ha ennek annyi lenne.
„Október végén mindenképpen ki fogunk lépni az EU-ból!" | Magyar Hang
Boris Johnson szerint előbb lenne „halott egy árokban”, mint hogy tovább halogassa a brexitet. Egy távozó minisztere szerint a kormányfő – a megállapodásra törekvés látszatát keltve – valójában a megegyezés nélküli kilépésre játszik.
Kardoskodnak is érte. A kormányzó Konzervatív Párt manchesteri kongresszusának zárónapján is erről beszélt Boris Johnson. Az MTI által is idézett brit kormányfő szentül meg van győződve róla, hogy még akár egy megállapodás nélküli kilépő esetén se nagyon kell majd a csomagokban kotorászni a „határon”. Szerinte London olyan kompromisszumos megoldást javasol az EU-nak, amelynek alapján a brit EU-tagság megszűnése után nem lesz vámellenőrzés a határon, „sem annak közelében”. A pontos részletek nem ismertek.
Egy nappal korábban egy BBC-interjúban ezzel kapcsolatban még úgy fogalmazott: ha az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a brit EU-tagság után legyen vámellenőrzés, akkor Londonnak „ezt a realitást” el kell fogadnia. Hozzátette: ebben az esetben létre kell hozni egy vámellenőrzési rendszert, de az ír-északír határtól távol. Johnson szerint mindazonáltal ezeket az ellenőrzéseket „abszolúte minimális” szintre lehet szorítani, és meg lehet oldani új fizikai infrastruktúra kiépítése nélkül.
Később arról érkezett hír, hogy a brit kormány az ír sziget egészére és minden áruféleségre, köztük az élelmiszerekre kiterjedő egységes kereskedelmi szabályozási térség kialakítását javasolta Brüsszelnek. A Downing Street négyoldalas levelében kiemelik, e szabályozási övezet „fennállásának idejére” szükségtelenné tenné bármiféle ellenőrzés bevezetését az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti áruforgalomban, mivel az árukra vonatkozó észak-írországi szabályozás azonos maradna az Európai Unióban alkalmazott szabályozási rendszerrel. A brit javaslat sarkalatos eleme ugyanakkor az is, hogy Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után nem az EU vámuniójának, hanem teljes mértékben az Egyesült Királyság vámtérségének tagja lenne.
Lovaggá ütik és az amerikai Goldman Sachshoz igazol a brexit főtárgyalója | Magyar Hang
Olly Robbins hatszámjegyű fizetést kap majd a világ egyik legnagyobb amerikai befektetési bankjától.
A brüsszeli válasz nem tartott sokáig. Ebben jelezték: tartalmaz „pozitív előrelépéseket” a londoni kormány megoldási javaslata az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, azonban vannak problémás pontok is, amelyeken tovább kell dolgozni. Emlékezetes, a kilépési megállapodás körüli huzavona kezdetén, a londoni elutasítás után az Európai Bizottság most távozó, még ügyvivő elnöke, Jean-Claude Juncker határozottan jelezte, tetszik, nem teszik, ennyi és ne tovább, nem fognak hetente változtatgatni a szerződésen. Juncker most délután telefonon beszélt Boris Johnsonnal és üdvözölte az eltökéltséget a rendezett kiválás mellett. – Az EU megállapodást szeretne. Továbbra is egységesek vagyunk, és a nap huszonnégy órájában készen állunk dolgozni ennek érdekében, ahogyan az utóbbi három évben végig – írták a közleményben.
Mindettől függetlenül manchesteri beszédében a miniszterelnök ismét határozottan leszögezte: az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, megállapodással vagy anélkül. Hozzátette: a brexitről döntő népszavazás után három és fél évvel az emberek most már kezdik úgy érezni, hogy a bolondját járatják velük, és azt gyanítják, hogy „bizonyos erők” egyszerűen semmiféle kilépőt nem akarnak. „Ha ez a gyanújuk beigazolódik, annak súlyos következményei lesznek a demokráciába vetett bizalomra” – mondta Johnson.
A jövő héten ismét berekeszti a parlamenti ülést a brit kormány
A jövő héten ismét berekeszti a parlamenti ülésszakot a brit kormány, és október közepén, a hagyományos királynői beszéddel új törvényhozási időszakot kezd. A Downing Street MTI által is idézett szerda esti bejelentése szerint Boris Johnson miniszterelnök azt kezdeményezi az uralkodónál, hogy a jelenlegi ülésszak jövő kedden, október 8-án este érjen véget, és október 14-én, hétfőn kezdődjön az új parlamenti évad.
Johnson már a múlt hónap elején is kezdeményezte a királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását öt hétre, és a törvényhozás szeptember 10-én be is fejezte munkáját. A brit legfelsőbb bíróság azonban két héttel később törvénysértőnek nyilvánította az ülésszak lezárását, azzal az indokkal, hogy a döntés ésszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában. Az alsóház már másnap újból összeült. A miniszterelnöki hivatal azonban szerdai közleményében hangsúlyozta, hogy ezúttal „a lehető legrövidebb ideig tart” a szünet.
