Németország jelenleg az egyik legfertőzöttebb európai ország Olaszország és Spanyolország után, mintegy 24 ezer koronavírusos beteggel. Mégis nehezen jutott el az iskolabezárásokig, a határok ellenőrzéséig, a gyülekezési szabadság valamint a kijárási korlátozásáig. Mindennek ellenére itt az egyik legalacsonyabb a halálozási ráta Európában. Miért? Riport Berlinből.
Vasárnap este hat órakor Berlin kinyitotta ablakait, az emberek kivitték az erkélyre a csellót, a hegedűt vagy a gitárt, az énekeskedvűek kiálltak, és felhangzott Beethoven Örömódája. Így búcsúzott el szabadságától a német főváros, amely mindig is híres volt szabadelvűségéről, sőt talán könnyelműségéről is. A város „szegény de szexi” („arm aber sexy”) mottójával évtizedekig vonzotta magához a kalandorokat és (élet)művészeket, akiknek az elmúlt egy hétben 180 fokos fordulatot vett ez élete: bezártak az iskolák, múzeumok, színházak, koncerttermek, kávézók, bárok és már az éttermek is.
Alig fél órával az örömódás akció előtt Angela Merkel német kancellár beszélt a tévében. Egy kijárási tilalommal felérő bejelentést tett: Kettőnél több ember nem találkozhat egymással az elkövetkező két hétben Németországban (kivéve, ha családtagokról és/vagy egy háztartásban élőkről van szó).
Merkel most nem tudott annyira karizmatikus lenni, mint a múlt heti beszédében, amely bejárta szinte egész Európát, és amelyben elsősorban a német állampolgárok józan eszére próbált hatni azzal, hogy a helyzet komolyságáról beszélt. A német kancellár akkor kiemelte, hogy a második világháború óta nem volt ekkora vészhelyzet Németországban, és azóta nem volt ennyire fontos a közös, szolidáris együttműködésre koncentrálni, hogy lelassítsuk a vírust.
Merkelt egy fertőzött orvos vizsgálta meg
Miközben az új bejelentést néztük, még nem tudtuk, hogy valószínűleg jó időre ez lesz Merkel utolsó nyilvános szereplése. Jóval a sajtótájékoztató után jött ki a hír, hogy a kancellár egyik orvosa megfertőződött, és Merkelnek otthoni karanténba kell vonulnia. Mielőtt azonban ezt megtette volna, még köszönetet mondott mindenkinek, aki betartotta az eddigi szabályokat, és aki követi az újakat is, mert „csak így tudunk életeket menteni” – mondta.
Sokan vannak Németországban is, akik kritizálják Merkelt, mert nem elég szigorú, nem elég konkrét, nem elég gyors, és főként mert nem nyúl olyan eszközökhöz, amelyek azonnali, szövetségi szintű intézkedéseket tenne lehetővé. Viszont vannak bőven olyanok is, akik dicsérik, hogy nem tesz megfontolatlanul drasztikus lépéseket, és ezzel megpróbálja az ország működőképességét fenntartani, ugyanakkor a vírus rohamos terjedését is megakadályozni. És ami még fontosabb: védi az ország föderalista felépítését, megtartva a tartományok autonómiáját, hogy polgárainak szabadságjogait csak ott és olyan mértékben korlátozza, ahol szükséges.
A német föderalizmus versenyt fut a vírussal
Németország, tanulva a náci és a kelet-német diktatúra „hagyatékából”, egy olyan szövetségi jogrendszerrel dolgozik, amely többek között a járványügyi intézkedéseket is a tartományi autonómia hatáskörébe helyezi. Épp ezért nem láthatunk olyan, egész országra kiterjedő intézkedéseket, mint Magyarországon vagy Franciaországban. A legjobb példa erre talán az oktatás: Németországban legelőször Bajorország jelentette be az iskolabezárásokat. A többi tartomány csak ezt követően csatlakozott ehhez az intézkedéshez. Berlinben például múlt hétfőn még csak a középfokú intézmények zártak be, az óvodák, bölcsődék és általános iskolák kedden. Az úgynevezett „rendszerkritikus” szakmában dolgozó szülők (így például az egészségügyi dolgozók vagy a rendfenntartási szervek alkalmazottainak) gyerekeinek azonban felügyeletet kell biztosítani. A felügyelet mellett a tanároknak digitálisan kell folytatniuk az oktatást, ami az általános iskolákban elsősorban ismétlést jelent. A berlini középiskolákban egyelőre elhalasztották a kisérettségit és az érettségit is.
Bajorország nemcsak az iskolabezárásban volt első. A francia és a spanyol kijárási tilalomhoz hasonló korlátozásokat is itt rendelték el először. A tartomány valóban az egyik legfertőzöttebb régió Németországban, de a Bajorországot vezető Markus Södernek is kapóra jön most ez a tettrekész, megmondó és végrehajtó szerep. Söder ugyanis a kormányzó CDU testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke, és míg Merkelnek még mindig nem sikerült utódot találnia a kancellári székre, sőt a koronavírus miatt minden pártkongresszust elhalasztottak, amin megtalálhatták volna Annegret Kramp-Karrenbauer utódját, addig Söder valószínűleg boldogan jelentkezne erre a szerepre.
Gazdasági mentőövek, oda a „fekete nulla”
Közben Németország gazdasági és pénzügyminisztériuma mentőcsomagokon dolgozik, hogy stabilizálja az Európai Unió legnagyobb gazdaságát. Az egyik első lépés az úgynevezett rövidített munkaidők után járó állami támogatások kibővítése volt. Miután a koronavírus következményeként szinte azonnal rekord magas lett a rövidített munkaidejű munkavállalók száma (2,35 millió ember), ezért a kormány 26 milliárd eurót különített el arra, hogy kipótolja ezeknek az embereknek a bérét, és senkinek ne kelljen munka nélkül maradnia.
Ezt olyan bejelentések követték, mint a kisebb vállalkozásokat, valamint a szabadúszókat és a magánvállalkozókat segítő intézkedések, a kilakoltatási moratórium és egy 500 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag, amely várhatóan nagyobb és átfogóbb lesz, mint a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején hozott intézkedések.
Olaf Scholz pénzügyminiszter a német GDP 5 százalékos csökkenésére számít. Bár az elmúlt években a német államháztartás pluszban zárta az évet, vagyis ahogy itt hívják, elérte a „fekete nullát”, erről az idén biztos, hogy le kell mondani – hangsúlyozta Scholz. „Az idén várhatóan 156,3 milliárd eurós hiány keletkezik” – nyilatkozta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak. Ehhez a szövetségi parlamentnek új törvényeket is kell hoznia, hogy felfüggesszék az alkotmányos adósságfék szabályait. Erre a tervek szerint a héten kerül sor.
Meglepően alacsony halálozási ráta
Beteggel érkeznek mentősök a Düsseldorfi Egyetemi Kórház fertőző osztályára 2020. február 26-án, amikor megjelent a tüdőgyulladást okozó új koronavírus Észak-Rajna-Vesztfália német tartományban (Fotó: MTI/AP/DPA/Guido Kirchner)
A lakosság vegyesen fogadta az intézkedéseket. Vannak, akik komolyan vették a távolságtartás szabályát, és már több mint egy hete távmunkában, otthonról dolgoznak, és tényleg csak annyit mennek ki az utcára, amennyit feltétlenül szükséges. Itt is láttunk lerabolt polcokat a boltban, és itt is valamiért a WC-papír fogyott a leginkább. A jó idő azonban mégis utcára csalogatott mindenkit: egy hete, amikor beköszöntött a tavasz Berlinben, szinte zsúfolásig teltek a parkok, az ajánlások ellenére is. Volt, ahol emiatt aláírásgyűjtésbe kezdtek a kijárás korlátozásáért, valamint bizonyos üzletek, mint például a fodrászatok bezárásáért.
A vírus egyelőre napról-napra jobban terjed Németországban, vasárnap este mintegy 24 ezer fertőzöttet regisztrált a John Hopkins Egyetem, a német Robert Koch Intézet (RKI) 18 610-et. A különbség oka az adatrögzítési sebesség. Míg az RKI csak napi egyszer aktualizálja az adatait (és ebbe sajnos többször is hiba csúszott már), addig a Johns Hopkins Egyetem naponta többször is. Mindkét adatbank szerint azonban meglepően alacsony a halálozási ráta. Az RKI 55, a Johns Hopkins Egyetem 92 koronavírusban elhunyt személyt regisztrált Németországban. Ez egy körülbelül 0,4 százalékos német halálozási rátát jelent a 9,25 százalékos olasz, a 6,14 százalékos spanyol, a 4,59 százalékos magyar és a 3,88 százalékos francia adathoz képest (vasárnap esti állás). Ez különösen azért meglepő adat, mert Németország az egyik „legidősebb” országa Európának: statisztikák szerint Olaszország után itt a legnagyobb az aránya a 65 éven felülieknek az lakosságban.
A Robert Koch Intézet (RKI) egyik magyarázata a jelenségre, hogy a vírus Németországban elsősorban a 35 és 59 év közöttiek körében terjedt el, vagyis a rizikócsoportot (eddig) sikerült megvédeni. Egy másik magyarázat a fertőzöttek magas számára a német virológusok szerint, hogy ők többet tesztelnek, mint például Olaszország. Erre vonatkozó pontos, összesített adatok azonban sajnos még nincsenek, mivel Németországban nem egy központi szerv hajtja végre a teszteket. Annyit tudunk, hogy az RKI heti átlag 160 ezer tesztet végez.
Egy sokkal kézenfekvőbb magyarázat azonban a Guardian szerint, hogy míg például Olaszországban a már elhunyt személyeket is tesztelik koronavírusra, amennyiben fennáll a fertőzöttség gyanúja, addig az RKI megerősítette, hogy Németországban ez nem kötelező.
Mindenesetre a német egészségügyi rendszer felkészültebben vágott neki a járvány terjedésének, mint például Olaszország. Jens Spahn egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint 28 ezer ágy és 28 ezer lélegeztetőgép van jelenleg Németország intenzív osztályain. Ezek azonban átlagosan 80 százalékban foglaltak, így a kormány bejelentette további tízezer lélegeztetőgép vásárlását és az intenzív ágyak megduplázását. Egy dolgot azonban nem fog tudni ilyen gyorsan megvásárolni Németország: a hiányzó személyzetet. És a spontaneitást. Azon még továbbra is dolgozni kell.
